Új Mediárium- 2014/3
A 18. század végének könyvtárairól és olvasó lelkészeiről a Békési Református Egyházmegyében, a Debreceni Református Kollégiumban található I. világháborús emlékhelyekről, a nyelv és a vallás kapcsolatáról, a meséről mint a megismerés közegéről, a labirintusról mint lehetséges világmodellről, továbbá a női magazinokban a sportolónők megjelenítése során felfedezhető normákról és értékekről, valamint a sztereotípiák nélküli Kálvinról közöl tanulmányokat a Mediárium folyóirat legújabb száma (VIII. évfolyam, 2014/3.).
Az Örökség rovatban Hegyi Ádám ,,Szükségtelen bibliothécák" és folyton csak olvasó lelkészek a Békési Református Egyházmegyében a 18. század végéncímű tanulmánya azt vizsgálja, hogy milyen szerepet játszott a könyv a békési reformátusok életében, mit gondoltak a nyomtatott könyvről és mi volt annak funkciója számukra. Ennek megértéséhez a szerző rekonstruálta a korabeli olvasási szokásokat és a hozzájuk kapcsolódó narratívákat, továbbá ebből a szempontból áttekintette a fennmaradt levéltári iratok alapján az egyházmegye református egyházközségeinek a helyzetét, rendszerezte a könyvekre vonatkozó heterogén megítéléseket és az olvasáshoz való különféle viszonyulásokat.
A Múltidézés rovatban Baráth Béla Levente az I. világháborús emlékhelyek a Debreceni Református Kollégiumban című tanulmányában a világháborúban áldozatul esett egykori diákok és tanárok emléktábláit, egyben kegyeleti helyeit, azok történetét, az emlékezés formáit és kultúráját mutatja be, majd ehhez kapcsolódva a világháború kitörésének századik évfordulója alkalmából a református tábori lelkészekre, diákokra, tanárokra történt megemlékezés, időszaki kiállítás anyagát, az emléktáblákról és a kiállításról készült fotográfiák felhasználásával.
A Műhely rovatban Vavrancsik Regina A nyelv és a vallás kapcsolata című írásában a vallás és a nyelvi értelmezés problémáját járja körül a teolingvisztikai kutatások eredményeinek segítségével.A vallási kommunikáció típusainak, a vallási nyelv sokrétű forrásanyagának, a vallás és a nyelv viszonyának új, nyelvészeti szempontú vizsgálatai egyaránt reflektálnak az igehirdetők igényeire, az igehallgatók és a gyülekezetek igemegértésének tapasztalataira.
Kmeczkó Szilárd Két világ határmezsgyéjén. A mese mint a megismerés közege című tanulmányában a meseszövegek a világ feltárásának folyamatát közvetítik, a kalandok és az életesemények megismerési problémaként, a megismerési módszerek próbálgatásaiként jelennek meg. Ebben a megközelítésben ennek megfelelően a mesefüzér elemzésének tárgya a mesehős, Borzontorz történeteiben feltáruló gyermeki episztemológia mibenléte, továbbá ehhez kapcsolódva annak meghatározása, hogy hol helyezhető el Borzontorz világa a felnőttvilág tér- és időkoordinátái mentén, valamint ezen belül az, hogy a külvilág milyen mozzanatai játszottak szerepet és miként a mesék hősének világteremtésében.
A Vizuális kommunikáció rovatban Vitéz Ferenc A labirintus mint lehetséges világmodell. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2014. évi Labirintus című tematikus kiállítása apropóján című tanulmányában összetett gondolati rendszert hozott létre. A tanulmány részletesen bemutatja a labirintust mint (ön)sors-ábrázolás metaforájának használatát, műfaji variációit és mitológiai, történelmi, asszociatív tematizációit a kortárs magyar képzőművészetben. Az alkotások művészettörténeti, irodalmi, filmművészeti, művelődéstörténeti utalásrendszerének mélyebb megértéséhez viszont ennél tágabb értelmezési keret kialakítása vált szükségessé, mivel a művek jelentéstartományainak nehezen lehatárolható referenciális mezőjük van. Ezt a szélesebb értelmezési keretet az irodalmi, filmművészeti és képzőművészet kontextus- és motívumtörténeti áttekintés hozza létre, továbbá ehhez kapcsolódva a klasszikus labirintusképek és a labirintusszimbolika kulturális hagyományának bemutatása, utóbbival egyben át- és bevezetve is bennünket a labirintust tematizáló képzőművészeti alkotások értelmezéseibe.
A Médiaelemzés rovatban Bruszel Dóra Normák és értékek a női magazinokban, avagy a sportolónők ,,sportolótlanítása" című tanulmányában arra kereste a választ, hogy hogyan jelenítik meg a női sportolókat a magyar női magazinokban. A sztárkonstruálás folyamatának, illetve a nemi identitáshoz köthető normák és értékek kutatásához illeszkedő vizsgálódás forrásanyagául újságcikkek, interjúk és a sportolókról készített fényképek szolgáltak. Az empirikus elemzésekben Anna Kurnyikova teniszezőről, Egerszegi Krisztina úszóról és a Kulcsár Anita kézilabdázóról alkotott médiaképeket ismerhetjük meg.
A Szemle rovatban Bernáthné Somogyi Márta A sztereotípiák nélküli Kálvin. Herman J. Selderhuis: Johannes Calvin Mensch zwischen Zuversicht und Zweifel. Eine Biografie címmel Herman Johan Selderhuis holland egyháztörténésznek Kálvin János születésének 500. évfordulójára megjelent monográfiáját mutatja be. Selderhuis a reformátor, a teológus, az egyházszervező és a hívő Kálvint az eddigi életrajzok sztereotípiáitól mentesen kívánta az olvasók elé állítani, ezért csak elsődleges forrásokra támaszkodott, így elsősorban levelezéseire, az igehirdetéseire és részben az Institutió című munkájára. A könyv tíz tematikus fejezete az életút feldolgozása mellett az eseményeknek Kálvinra gyakorolt személyes hatásairól is beszámol.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézete folyóiratának összevont számát Szepessy Bélának, Ries Zoltánnak, Csollák Mihálynak, Lengyel Zsüliettnek, Góra Orsolyának és Gudovics Verának a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete 2014. évi Labirintus című szentendrei kiállításán bemutatott alkotásai, valamint Barcza János és Oláh Róbert fotográfiái illusztrálják.
Forrás: www.licium.hu