Vallás és civiltársadalom Magyarországon és Németországban

A Heidelbergi Egyetem Teológiai Karának Michael Welker professzor vezette Rendszeres Teológia Tanszéke innovatív és interdiszciplináris rendezvényeiről méltán világhíres. A neves rendszeres teológiai professzor széleskörű tudományos kapcsolatrendszerét ugyanis a hatékony kommunikáció, az interdiszciplinaritás és a multikontextualitás szolgálatába állította. Ennek jegyében szervezte meg az idei konferenciát is az egyetem „Internationales Wissenschaftsforum” nevű intézményében a vallás és a civil társadalom témakörében (http://www.iwh.uni-hd.de/WelkerNovember2014.html). Welker professzor Magyarország iránti érdeklődése több forrásból is táplálkozik: részben saját református gyökerei, részben pedig annak a ténynek köszönhetően, hogy a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktoraként több alkalommal is járt Magyarországon előadásokat tartva a teológia újabb fejlődése iránt érdeklődők számára. A konferencia munkájának középpontjában a Heidelbergi Egyetem egyik kiemelt kutatási projektjéhez kapcsolódóan a civil társadalom kérdése állt. Igen érdekes, hogy a kérdés, bár különböző oldalról, de a német fejlett társadalomban ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a magyar társadalomban, ahol a civil társadalom valódi szerepvállalása meglehetősen hiányos. A résztvevők ezen a konferencián beletekinthettek a két ország nagyon különböző hagyományokkal bíró civil társadalmi életének alakulásába, szervezésébe és keresték azt a teológiai választ, pontosabban azokat a teológiai válaszokat, amelyekkel hatásosan gazdagítani lehet a társadalmi párbeszédet.

A német résztvevők Michael Welker (Heidelberg, 1), Klaus Tanner (Heidelberg, 1), Gregor Etzelmüller (Heidelberg, 1), Thomas Renkert (Heidelberg) és Hanna Reichel (Halle) voltak. Megfigyelőként és meghívott külső előadóként részt vett a rendezvényen Hong Liang is, aki a Kínai Népköztársaság és civil társadalom viszonyának kérdéséről korreferátumot is tartott. A magyar résztvevők, Fazakas Sándor, Balogh László Levente, Kovács Krisztián, Kókai-Nagy Viktor, Ferencz Árpád − a politológus Balogh László kivételével − valamennyien a Debreceni Református Kollégiumhoz kötődnek oktatási-kutatási tevékenységük révén. Feladatuk ez alkalommal az volt, hogy a magyar helyzetet és az azzal kapcsolatos teológiai, etikai, politológiai reflexiókat ismertessék meg a résztvevőkkel. A magyar résztvevők előadásaiból egyértelműen kiderült: civil társadalomról a mai magyar társadalmi valóság keretei között beszélni leginkább az illúzió kategóriájába tartozik. Ugyanakkor az is világossá vált a történelmi összehasonlításokból, hogy a német társadalomban a civil társadalom egy lassú, de fokozatos fejlődés eredményeképpen alakult ki, amelyben az egyházaknak is szerepe volt. Ezzel szemben a magyar társadalomnak  több fejlődési lépést keresztülugorva egyszerre kell megteremtenie a működőképes gazdasági és társadalmi rendszereket, hogy azok egy elfogadható társadalmi konszenzushoz vezessenek. Ebben a folyamatban a magyar egyház és a teológia tanulhat az utat előttünk megjárt német egyházak tapasztalataiból. Az előadások különleges érdekessége a kontextualitás és a megosztott információk mellett a párbeszéd őszinte keresése és a másik fél megértése volt. Nagyon aktuális témaként merült fel a kommunikációs társadalomban a hazugság- igazság kérdése, ugyanakkor pedig a „digitális civil társadalom” kérdésköre is. A digitalizálódó világban ugyanis nagyon nagy szükség van a civil szerepvállalásra az élet azon szegletében, amelynek gyakorlatilag egyetlen szegmense sem marad rejtve a digitális nyilvánosság szereplői előtt. Különlegesen fontos feladat lenne tehát, ebben a szegmensben is megjelenni egyházként, arra késztetve a résztvevőket, hogy az aktívabb civil részvétel által a digitális nyilvánosság is átláthatóbb, meghatározhatóbb legyen.

Az eredményes és intenzív szakmai párbeszéd a különbözőségek mellett rávilágított a tanulás igényére és lehetőségeire. Megfogalmazódott az igény, hogy hasonló közös munkát, a biblikus tudományok komolyabb bevonásával a jövőben is folytatni kell, ha csak a teológia és az egyház nem akarja eljátszani helyét a társadalomban és a közéletben.

Ferencz Árpád