Beszélő templomok a középkori templomok útján

A projekt az utóbbi évek egyik legnagyobb volumenű és jelentőségű örökségvédelmi és idegenforgalmi fejlesztése a térségben, amelynek mintegy 1.480.887 EUR volt a beruházási költsége.  A látogatóbarát fejlesztés a Tiszántúli Református Egyházkerület, a Királyhágómelléki Egyházkerület és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség partnerségében valósult meg.

A projekt első ütemében lezajlott egy átfogó tudományos kutatás, egy reprezentatív kötetben sikerült bemutatni a középkori Szatmár egyházi örökségét. A második ütem összességében kutatási és marketing célokat jelölt meg és teljesített. A harmadik ütemben azonban műemléki helyreállítás és látogatóbarát fejlesztése valósult meg információs terminálok, vetítő rendszerek, tablók, 3D nyomtatások, tárlók elhelyezésével, valamint folytatódott a projekt pr- marketing kampányának fejlesztése.

Látványos és jelentős a Partiumban a csomaközi szórvány templom helyreállítása, amelyet a pusztulástól sikerült megmenteni.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében szintén jelentős műemléki helyreállításon esett át a tekintélyes méretű románkori gacsályi református templom, a határtérség egyik legnagyobb középkori temploma, csakúgy, mint Kölcse temploma. A beruházás keretében, a magyarországi Vámosoroszi református templomában átfogó restaurálási munkák indultak, és így elkészülhetett a templom falképeinek feltárása, valamint többek között a szószék és a Mózes szék restaurálása. 

Vámosoroszi középkori temploma a restaurációs munkáknak köszönhetően a térség egyik leglátványosabb templomává vált. Kisebb léptékű rekonstrukció valósult meg Túrricsén és Szamosújlakon. Az ákosi református templom, amely Partium legnagyobb árpád-kori monostor temploma és kétségkívül a legjelentősebb műemléke, egy látogatócentrummal gazdagodott.

A projekt zárásaként, november 15-én hálaadó istentiszteletet és sajtótájékoztatót tartottak Vámosorosziban, majd Csengerben és Gacsályban szakmai konferencián ismertették a projekt részleteit. A Vámosorosziban tartott hálaadó alkalmon a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke prédikált.

Bölcskei Gusztáv igehirdetésében kiemelte, hogy a templomban mindenkinek helye van, de mindenki csak az alázat helyére ülhet le. Mikor hálát adunk ezért a határon átnyúló projekt megvalósulásáért, akkor azért is hálát adunk, hogy Isten megáldotta és megkoronázta azt az alázatot, amellyel elé álltunk. Vámosoroszi református temploma egy beszélő templom, amely mesél az elődökről, akik építették, mesél az elmúlt több száz évről. „Mi csak azt kérhetjük Istentől, hogy legyenek beszélő templomaink, és meséljenek az ide érkezőknek hitről, élni és megmaradni akarásról”. - mondta Bölcskei Gusztáv, majd hozzátette: „A templom az a hely, ahol Jézus egymás mellé rendel bennünket az alázat helyén, és ha megtaláljuk helyünket, akkor nem csak beszélő templomaink lesznek, hanem mi magunk is elmondhatjuk, hogyan vitt közelebb magához az Úr, és állt mellénk váratlan helyzetben”!

Az istentiszteleten köszöntötte a jelenlévőket Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyűlés alelnöke, Szabó Ödön az RMDSz parlamenti képviselője és Tilki Attila országgyűlési képviselő.

Az istentiszteletet rövid sajtótájékoztató követte, amelyen Bölcskei Gusztáv kiemelte azt is, hogy szeretnék, ha ezek a templomok sokak számára jelentenének először is turisztikai központot, majd azon túl lássák meg az értékeit, az itt élőket pedig erősítse meg a megmaradásban.

A sajtótájékoztatón Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy hatalmas előrelépés az, hogy a Kárpát-medencei magyarok összefogtak, hiszen ebben az összefogásban lehet értékeket menteni, legyen szó templomról, családról vagy gyülekezetről. Az ilyen összefogásból pedig irigylésre méltó eredmények születnek, amelyek legyenek példák másoknak is.

Oláh István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője kiemelte, hogy mérföldkőnek tartják ennek a projektnek a megvalósulását, ugyanis mint mondta, olyan turisztikai csomagot tudnak felajánlani az embereknek, amely nem csak a templomokat, hanem a történelmi Szatmár és Bereg kultúráját, gasztronómiáját és értékeit is bemutatja, így ez a térség is felkerülhetett a turisztikai térképre. Most már minden eszköz megvan arra, hogy ezt a térséget megmutassák a nagyvilágnak.

Tilki Attila országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a közvetlen brüsszeli források lehívása a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladata, ezen pénzek lehívása pedig ezzel nem ért véget, a jövőben is törekednek arra, hogy ilyen projektek megvalósulhassanak.

A sajtótájékoztató végén a szakma jelezte, hogy szükség lenne a negyedik ütem mihamarabbi elindítására.

Fotók: Csutkai Csaba