Megjelent a Mediárium legújabb száma
Megjelent a DRHE Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézete folyóiratának legfrissebb száma, amely Herczeg Ferenc parabolisztikus tárcaesszéjéről, a magyarországi középfokú református internátusi nevelésről, az egyházi középiskolai mindennapos testnevelés tanári tapasztalatairól, a szovjet tudósok személyes sorsfordulóiról, társadalmi és politikai helyzetéről tudománytörténeti metszetben, egy műfajteremtő kísérletről, a versképregényről, a magyar női magazinok és a szeriális szerkesztésmód kapcsolatáról, valamint Fekete Károlynak és Barcza Jánosnak a kollégiumi műalkotásokat bemutató közös kötetéről közöl tanulmányokat. (VIII.évfolyam, 2014/1-2.).
Az Örökség rovatban Arany Lajos tanulmánya, Aki féltőn óvta a teremtett világ épségét és szépségét. Herczeg Ferenc parabolisztikus tárcaesszéjéről címmel Herczeg Fekete szüret a Badacsonyon című munkáját mutatja be. Az irodalomtörténeti elemzés az életműben és a műfaji rendszerben való elhelyezés után a szakralitás és a profanitás oppozíciójában értelmezte a lírai elemekben gazdag parabolát. A kompozíció leírása során a szakrális és a hazafias motívumok mellett az idillben és a veszélyeztetett idillben fedezte fel azokat a jellemző gondolati mozzanatokat, amelyek végül megteremtették az esszé mondanivalóját, majd gondos alapossággal érzékeltette a mű alapvető érzelmi tónusát, az együttérzést, a több műfajúságra utaló és azt bizonyító vonásait, illetve a szövegre jellemző stílusjegyeket.
A Műhely rovatban Hodossi Sándor Illúziók és realitások a magyarországi középfokú református internátusi nevelésben című írásában az internátusi rendszer helyzetének az áttekintését követően egy 2014 tavaszán végzett empirikus kutatás eredményeit összegezte, amelyben hét református középiskolai diákotthon és négy állami fenntartású kollégium diákjainak tapasztalatait és véleményét hasonlította össze egymással különböző dimenziók mentén. A kutatás hipotézisei, azok ellenőrzése és az adatok értelmezése módosítják, összetettebbé és pontosabbá teszik eddigi képünket az internátusokról és azok belső világáról. Fontos megjegyezni, hogy ebben a témában ezt megelőzően nem volt hasonló jellegű kérdőíves felmérés Magyarországon.
Csinády Rita Veronika Ismét legyen rögeszme az eszme. Egyházi középiskolai testnevelő tanárok a mindennapos testnevelés megvalósíthatóságáról, valós előnyeiről és hátrányairól című tanulmányában a tanárok szempontjából vizsgálta meg a mindennapos testneveléshez való viszonyulásokat. Így többek között azt, hogy milyennek látják az új testnevelési koncepciót és az ennek alapján létrejött nevelési rendszert, a tanulók részvételét, továbbá a szülők hozzáállását és szerepét. A változások hátterének és jelentőségének a megértéséhez viszont előbb meghatározta, hogy mit jelenthet mai tudásunk szerint egészségesen élni, majdrészletesen leírta a mozgás fiziológiai hatásait és sorra vetteennek szociális, emocionális és mentális következményeit. A testnevelő tanárok körében végzett empirikus kutatás interjúkra épült, és a debreceni egyházi fenntartású középiskolákra terjedt ki.
A Kritika rovatban Kmeczkó SzilárdA Novogyevicsi nekropolisz szovjet tudós-szentjei című tanulmányában Hargittai István Eltemetett dicsőség, avagy hogyan tették a szovjet tudósok szuperhatalommá a Szovjetuniót című könyvének olvasásához nyújt segítséget a tudománytörténeti összefüggésekhez kapcsolódó gondolataival. Ezen túl azonban a tudománytörténetbe ágyazva legalább ennyire bepillantást enged a tudósok társadalmi helyzetének változásain, a személyiségük és az élettörténetük fordulatai tükrében a rendszer felépítésébe és annak működésébe is, ezen belül különösen politikai legitimációjának bonyolult és rejtett folyamataiba.
A Vizuális kommunikáció rovatban Vitéz Ferenc Vers? Kép? Regény? Játék műfajhatárok nélkül – hogyan lesz műtárgy a szövegből című tanulmánya egy költő és egy képzőművész műfajteremtő kísérletéről számol be. Arról, hogy a verseket megfestve a megszokott képregényformából létrejöhet-e új műfaj, a versképregény. Ennek irodalmi, képzőművészeti, vizuális kommunikációs, vizuális retorikai és médiaesztétikai vonatkozásai egyaránt vannak. A megfejtéshez a tanulmány szerzője áttekintette a képregény műfaji és formai sajátosságait, a nem lineáris olvasói magatartás és a narratív jelleg problémáit, miközben választ próbált adni a határokon átlépő fuzionális műfaj mibenlétére és a vers, mint műtárgy olvasati lehetőségeire. Az adott esetben a versképregény az önéletírás variánsa, míg a képek nem értelmezései a verseknek,hanem inkább a fordításai, a versek megrajzolt képekké váltak, így viszont már inkább a képzőművészeti alkotások részei lettek, mivel „igazán a képzőművész által teremtett látványba helyezve" határozódtak meg.
A Médiaelemzés rovatban Bruszel Dóra Szeriális szerkesztésmód. Diana hercegnő halálának megjelenítése a magyar női magazinokban című tanulmánya a sorozatelvnek mint nézettségnövelő médiaeszköznek a használatát, továbbá a sorozatok jellemzőit és szabályait vizsgálta médiaszövegekben, a nyomtatott sajtóban közölt vizuális anyagokban és az elbeszélésekben.A kutatás elsősorban azt kívánta szemléltetni, hogy hogyan fedezhetőek fel az empirikus példákban a sorozatok általános jegyei és milyen sorozatok épülhetnek egy adott, ikonná vált személyiség köré.
A Szemle rovatban Vitéz Ferenc Azonosságteremtő kollégiumi tudat címmel Fekete Károly és Barcza János Őrállók és örökhagyók. Műalkotások a Debreceni Református Kollégiumban című hiánypótló, közös egyház-, irodalom- és művelődéstörténeti kötetét mutatja be. Az albumot Fekete Károly állította össze, a fotográfiai anyagát Barcza János készítette. A bevezetés Győri L. János munkája, a műalkotásokhoz kapcsolódó ismertetéseket és értelmezéseket pedig Fekete Károly írta.
*
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézete folyóiratának összevont számát Barcza János fotói illusztrálják, amelyeket az Őrállók és örökhagyók című kötet fotográfiái közül válogatott.
Szerző: Berek Sándor
Forrás: www.licium.hu