A Biblia mindenkié!
Jelmondatunk: „A Biblia mindenkié” egyrészt magától értetődik, hiszen ma Magyarországon bárki hozzáférhet a keresztyén hit szent irataihoz, számtalan fordításban és formában. Másrészt azonban nem volt ez mindig így: alig 500 éve, hogy a humanizmus által megtermékenyített európai gondolkodás a reformációban éppen az anyanyelvre lefordított Szentírás segítségével érte el, hogy Isten szava nem csupán a kiválasztott kevesek olvasmánya lehetett, hanem minden olvasni tudó ember előtt feltárhatta kincseit.
Nem véletlen, hogy a Magyar Bibliatársulat Alapítvány (MBTA) éppen ezt a mondatot tette a most megjelent revideált új fordítású Biblia (RÚF, 2014) népszerűsítésének jelmondatává, ezzel is utalva a bibliafordítás kulturális, hitéleti és magánéleti jelentőségére. A főként protestáns egyházak által használt Biblia először 1975-ben jelent meg, lezárva egy közel 30 éves időszakot, amelynek során a magyarországi protestáns egyházak a hagyományos Károli Biblia megújításán, és Isten igéjének mai magyar nyelven való megszólaltatásán fáradoztak. Először 1990-ben került sor ennek az új fordításnak a revíziójára. (Bibliarevízió alatt azt értjük, amikor egy népszerű, általános használatban lévő bibliafordítást megújítunk, mert nem akarunk egészen új fordítást készíteni.) 2014-ben megjelent az új fordítású Biblia legújabb revíziója. Bibliarevíziót általában három ok miatt végeznek világszerte az ezzel foglalkozó szervezetek, többnyire a bibliatársulatok: 1. a bibliatudomány fejlődése, 2. a nyelv folyamatos változása és 3. a társadalmi változások miatt, amelyek gyakran új missziói helyzet elé állítják a keresztény egyházakat. A mostani revízióban mindhárom ok szerepet játszott. A munkálatok az olvasói észrevételek gyűjtésével kezdődtek 2006-ban. Ennek során három év alatt mintegy harmincezer olvasói észrevétel érkezett a Magyar Bibliatársulathoz, s részben ezek figyelembe vételével is indulhatott meg az érdemi revíziós munka 2009-ben. A revíziót a MBTA Szöveggondozó Bizottsága végezte, amelynek tagjai a MBTA 12 tagegyházának lelkészképző intézményeiből delegált biblikus tanszékvezető tanárok. Minden esetben az ő feladatuk a bibliafordítások vagy revíziók tudományos és szakmai felügyelete. Ebből a körből kerültek ki a revízió érdemi munkáját végző személyek is. A revízió célja volt a korábbi fordítás idejétmúlt vagy éppen túlontúl időhöz kötött, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak javítása. Különös figyelmet fordítottunk a „jó magyarságú” nyelvi megoldásokra. Változtattunk a magyar szöveg megfogalmazásán ott, ahol azt találtuk, hogy az új fordítás eddig önálló vagy a bibliafordítások többségi megoldásaitól eltérő úton járt. A fordítási és szövegtörténeti jellegű, valamint a kulturális és történeti háttérre utaló jegyzetek számát kiegyensúlyozottabbá tettük az Ó- és az Újszövetségben. Ezekre a jegyzetekre ebben a kiadásban már az adott versek végén csillagok hívják fel az olvasók figyelmét. A „Biblia önmagát magyarázza” reformátori elv jegyében átnéztük és bővítettük a Biblián belüli kereszthivatkozások körét, valamint megújítottuk a térképeket és a Függeléket (Bibliai súlyok és mértékek táblázata, Eltérő versszámozás a Károli-Bibliához képest, A bibliai könyvcímek rövidítései és a bibliai hivatkozások módja). Végezetül, a stílusában a korábbi kiadásra emlékeztető, mégis egészen új tördelés reményeink szerint könnyebben olvashatóvá tette a szöveget idősebb olvasóink számára is. A RÚF 2014 megjelenését a Magyar Bibliatársulat tagegyházainak és támogatóinak bizalma, valamint a Bibliatársulatok Világszövetségének (United Bible Societies) és az Amerikai Bibliatársulatnak a három éves anyagi támogatása (2009-2011) tette lehetővé.
Magyar Bibliatársulat