Megjelent az új Mediárium
Makkai Sándorról és a magyar sorskérdésekről, Sebestyén Jenő politikai nézeteiről és azok fogadtatásáról, a programozott oktatással kapcsolatos kísérletekről, Székelyföldön a 20. század első felében folytatott megszorító gazdaságpolitikákról, továbbá a Magyar Nyelv Napjához kapcsolódva szeretett nyelvünkről és a szeretet nyelvéről, Krúdy Gyula egyik publicisztikai írásáról – tárcájáról –, valamint a finn designról és a vizuális retorika perspektíváiról közöl tanulmányokat a Mediárium folyóirat legújabb száma (VII. évfolyam, 2013/3–4.).
A Műhely rovatban Bertha Zoltán Makkai Sándor – és a magyar sorskérdések című tanulmánya Makkai Sándor magyar sorskérdésekkel kapcsolatos eszméinek kialakulását mutatja be az életmű keretében és kutatástörténeti összefüggésekben.
Az Örökség rovatban Szabó László Sebestyén Jenő politikai nézetei és azok fogadtatásacímmel Sebestyén Jenő politikai nézeteit tekinti át tézisek során keresztül, elvi és gyakorlati vonatkozásaikban, az életmű egészét figyelembe véve, majd nézeteinek fogadtatását, végül pedig legfontosabbnak ítélt gondolatait és üzenetét. Jandácsik Pál Levelek Kiss Árpádnénak. Kísérletek a programozott oktatással az 1970-es években című írása a programozott oktatás kísérleteit és magyar képviselőit mutatja be, ezen belül is Kiss Árpádnét; munkájához a szerző forrásként a pedagógus levelezését használta fel. Kinda István Megszorító gazdaságpolitikák Székelyföldön a 20. század első felében című tanulmányában a vonatkozó szakirodalomra támaszkodva, de levéltári forrásokat is felhasználva Székelyföld közelmúltjából a gazdaságtörténet fontosabb eseményeit rendszerezte és értelmezte.
A Magyar Nyelv Napja rovatban Fekete Károly Szeretett nyelvünk és a szeretet nyelve címmel osztotta meg velünk gondolatait. Az írás a Magyar Nyelv Napja alkalmából a debreceni Református Nagytemplomban tartott ünnepi beszédének szerkesztett változata. Arany LajosKirályfi-anyanyelvünk. Közelítések Krúdy Gyula Felhő című tárcájához című kiváló tanulmánya a tárca mint műfaj meghatározása, a műfajnak a publicisztika történetében játszott szerepének és helyének érzékeltetése, valamint a Krúdyra jellemző változat leírása után részletesen elemzi a szépíró Felhő című tárcáját, így a közösségvállalás gesztusát, a kulcsszavak kontextusait, a valóság, a mítosz és a képzelet szimbiózisát, a lírai elemeket, az iróniáját, kapcsolatait az anekdotával, a karcolattal és a paródiával, valamint a tárca vallomásos esszéisztikusságát.
A Vizuális kommunikáció rovatban Takács Judit Hogyan változtatta meg a finn design a világotcímű tanulmánya röviden áttekinti a finn ipari formatervezés történetét, ezután sorra veszijellemző vonásait, különféle tárgyait, és részletesebben is bemutatja a finn design ikonjait,a tárgyakról készült képek segítségével.Vitéz Ferenc A vizuális retorika perspektíváirólcímű alapos, összegző tanulmánya a vizuális paradigma mibenlétét taglalja, majdehhez illeszkedve a látás tanulásának és a vizuális retorikának a lehetőségeit, illetve a látható trópusok létrejöttét és értelmezési módjaikat.
A Szemle rovatban Oláh Róbert Közérthető olvasmány a vizsolyi Biblia fordítójáról címmel Szabó Andrásnak A rejtőzködő bibliafordító – Károlyi Gáspár című, a Kálvin Kiadó gondozásában megjelent könyvét mutatja be, míg Kenyhercz Róbert A szöveghagyományozódás problematikái. Két könyv az egyházi nyelv történeti vizsgálatárólcímmel Demján Adalbert A tékozló fiú példázatának magyar fordításairól, a Debreceni Egyetemi Kiadó gondozásában a Nyelvi és Művelődéstörténeti Adattár sorozatában megjelent, továbbá A. Molnár Ferenc és Oszlánszki Éva Szenci Molnár Albert zsoltárainak szöveghagyományozódásáról. A zsoltárok eredeti és a mai magyar református énekeskönyvben levő szövegeinek összehasonlítása (kommentárokkal) című, szintén az előbbi kiadványsorozatban, a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének közreműködésével közreadott, bővített és javított kiadású kötetét ismerteti. Szintén ebben a rovatban mutatja be Fekete Károly „Ó, Szent István, dícsértessék...” címmel Madarász Kathy Margit Ferenczy Noémi-díjas ruhatervező iparművész munkásságát; az írás a 2013 augusztusában megnyitott kiállításon elmondott köszöntő szerkesztett változata.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Kommunikáció- és Társadalomtudományi Intézete folyóiratának összevont számát Madarász Kathy Margit „Templomi I.” című öltözék-kompozíciójának részletei illusztrálják.
Forrás: www.licium.hu