Csendes nap a Teológián
Az Isten népéhez tartozóknak állandó a kísértés, hogy olyanok legyenek mint a többi nép, pedig Isten népe nem lehet olyan- hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv a február 6-i csendes napot megnyitó áhítatában.
A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy ez a kísértés ma is igaz. Példaként említette, hogy a teológusok közül többen vannak, akik úgy viselkednek, hogy messziről lássák rajtuk mások, hogy ők teológusok. Azonban az, aki így akarja megmutatni, hogy ő nem olyan mint a többi nép, ugyanazt a hibát követi el, mint az a teológus, aki mindenki elől titkolja, hogy ő Isten szolgája. Isten komolyan vesz minket, ezért elvárja, hogy mi is komolyan vegyük őt!- emelte ki prédikációjában Bölcskei Gusztáv.
A Debreceni Református Hittudományi Egyetemen tartott csendes napon az évfolyam órák után előadást is tartott a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az előadás vezérigéje a Példabeszédek 20. rész 29. fejezetéből volt: „Az ifjaknak dísze az erő, az öregek ékessége pedig az ősz haj!” Ennek alapján Bölcskei Gusztáv a hagyományokról, tradíciókról beszélt. Kiemelte, hogy tudatosítanunk kell magunkban és másokban, hogy amikor a hagyományokról beszélünk, akkor az sosem egyirányú utca, ugyanis mi nem csak átvevők vagyunk, hanem ahogy telik az idő átadók is. A hagyományokról tudnunk kell, hogy vannak olyan elvei, amelyeket csak az életünk egy bizonyos szakaszában tudunk megérteni és elfogadni.
Beszédében kiemelte azt is, hogy a reformáció az a mozgalom volt, amelyik radikálisan szakított a hagyományokkal, ezért úgy tartják a reformátusokról, hogy nem szeretik a hagyományokat, de ez nem igaz! Ha valóban átolvassuk a reformátorok leveleit, akkor rájövünk, hogy ők nem akartak valami újat alkotni és szakítani mindazzal, amit érdemes átadni.
Előadása végén kiemelte, hogy a tradíció, amit tényleg érdemes átadni a kereszténységben, az a holtak élő hite!
Bölcskei Gusztáv után Dr. Park a koreai lelkipásztor tartott előadást a Koreai Református Egyházról és azon belül a katechetikai munkáról.
A csendes nap programjaként két könyvet is bemutattak: Fekete Károly és Ferencz Árpád szerkesztésében a Vigasztaló ismeret. Tanulmányok a Heidelbergi Káté teológiájáról című könyvét Szabadi István az egyházkerületi és kollégiumi levéltár igazgatója mutatta be , míg Kálvin János A katolikus levelek magyarázata című kötetét Lenkeyné Semsey Klára nyugalmazott teológiai tanár. A Vigasztaló ismeret című könyv tíz tanulmányt tartalmaz, amelyek foglalkoznak a Káté új magyar nyelvű magyarázataival, a Káté hitoktatásban betöltött szerepével, valamint missziológiai jelentőségével is. Kálvin János, A katolikus levelek magyarázata című kötet Péter első és második, János első, valamint Jakab és Júdás leveleit ismerteti, valamint azokat kisebb-nagyobb részletekben magyarázza.
A csendes nap programja volt egy kerekasztal beszélgetés is, amelyen az egyetem három tanára Balog Margit, Bodó Sára és Gaál Sándor meséltek személyes történeteket többek között diákéveikből.
A csendes nap istentisztelettel zárult, amelyen Bölcskei Gusztáv prédikált, aki igehirdetésében kiemelte, hogy sokan vannak úgy, hogy ha az egyházhoz nem is akarnak tartozni, de Isten országához igen, pedig Isten országára nincs pontos definíció, mert nem lehet definiálni, nem lehet egy dobozba bezárni, mert annál sokkal hatalmasabb. Ezért az országért imádkozunk minden nap, hogy Isten építse, s nekünk legyen benne feladatunk. A Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke azt kívánta, hogy az egyház és Isten országa közötti feszültséget elhordozva tudjunk hűségesek maradni az egyházhoz, mert Istennek fontos, hogy hirdettessen az Ő országa.
Fotók: Barcza János