Rendszerüzenet
2014. január 17.

Új esély

Anyanyelvünkön megszólalni, iskolába járni, családban nevelkedni, nekünk ez természetes, míg egyes erdélyi gyermekeknek nem. 

A kőhalmi szórványdiákotthon a különböző problémákkal küzdő gyerekeknek segít. A bentlakásban nevelkedő diákok többsége nehéz anyagi körülmények között élő családból származik, többen nyelvi gondokkal is küzdenek. Az otthon célja a román nyelvet nem ismerő székelyföldi gyermekek és az anyanyelvüket nehezen beszélő délerdélyi magyar gyermekek beiskoláztatása, egy hiteles ökumenizmus megélése és családi közösség megteremtése a család nélkül nevelkedőknek.

alt

A diákotthon alapításától fogva nem kap állami támogatást, csak jelképes egyházi segítséget. A cél, hogy a bentlakást ingyenesen biztosítsák a gyermekeknek és az intézménybe eljutásukat is meg tudják oldani. Mindezeket eddig pályázati pénzekből, támogatásokból próbálták megvalósítani. Éppen ezért a Tiszántúli Református Egyházkerület úgy döntött, hogy idén az anyagi nehézségekkel küzdő, a magyar nyelv és kultúra megőrzésén és továbbadásán fáradozó kőhalmi szórványdiákotthonnak adja a VII. Református Jótékonysági Bál teljes bevételét.

 alt 

A kerület a befolyt összegből minden évben határon túli intézményeket támogat. Tavaly több mint háromszáz résztvevő és adományozó három és félmillió forinttal segítette a kárpátaljai fogyatékkal élő gyerekeket.

Az idei bált 2014. február 28-án tartják a Kölcsey Központban.

 

 

   alt   

Részletes tájékoztató az iskoláról:

Kőhalom és vidékének magyarsága, a kitelepedő szászok nyomában honosodott meg és kezdett templomokat építeni és iskolát szervezni.

Az 1989–es változások után, élve az új lehetőségekkel jött létre a magyar óvoda és a szakközépiskolai magyar tagozat, a helybeli román ipari iskolacso-porton belül. Így lett teljes az iskolahálózat Kőhalomban, mely a város, a vidék és a szórványvilág diákságának elemi-, általános- és szakközépiskolai tanulási lehetőséget biztosít.

A kilencvenes évek közepére már sok diák ingázási gondokkal küzdött a rendre megszűnő szállítási vállalatok miatt. Ezen okból, valamint anyagi, szociális és családi problémák miatt a vidéken, a szórványokban és országszerte sokan kimaradtak az iskolákból. Ezen gondok orvoslására hozta létre 1995-ben a Kőhalmi Református Egyházközség épülő új parókiájában a „Szórvány-diákotthont”, 2 fiúval és 6 lánnyal. Évenként épülő infrastruktúrával, mára 46 diák lakik a bentlakásban 23 településről, 5 megyéből és 6 vallásfelekezetből. Három lelkész és öt pedagógus egészíti ki a „nagycsaládot”.

                       A bentlakás létrejötte több célkitűzést jelent mindnyájunk számára.

  1. A kőhalmimagyar iskolahálózat feltöltése diákokkal és annak állandó támogatása, fejlesztése.
  2. Az ingázási gondok részleges megoldásaa környező falvakból származó diákjainak, valamint, indokolt esetben, az ingázás megszervezése és támogatása (autóbusszal, kisbusszal és személygépkocsival).
  3. ESÉLYEGYENLŐSÉGmegteremtése a tanulásra szórvány-, szegény-, árva-, félárva-, nagycsaládos- és problémás gyermekek számára.
  4. A gyengébb és középszintű (tehetségű) gyermekeknek beiskolázásaa magyar iskolahálózatba, akik amúgyan más nyelvű iskolákban tanulnának, mint ”nemkívánatos” de megtűrt elemek. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezekből a diákokból magyar, hívő, öntudatos, el nem vándorló és zömében földművesek, szakemberek, ügyes iparosok lesznek! (mindenki nem képes főiskolát vagy egyetemet elvégezni)
  5. Tehetséges gyermekek felkutatása, felkarolásaés pályájuknak nyomon követése, de konkrét segítségnyújtás egy főiskola vagy egyetem elvégzéséhez is (jelenleg 4 diákunk élvezi ezt a támogatást). Ezek számára jelen vagyunk a munkahelykeresésben és munkahelyteremtésben a kevésbé vonzó szórványvidéken, ami hosszútávon a befektetésünk visszatérítését is jelenti. Közel két évtized alatt sok szép példa tükrözi, ezen törekvéseinket: három  tanár iskolánkban, belgyógyász szakorvosnő kórházunkban, vállalkozó  prezsbiterasszony,  egyházuk iránt elkötelezett munkások, stb.
  6. Integrációs problémákkal küzdő székelyföldi gyermekek itteni beiskoláztatása, a román nyelv hiányosságainak bepótolására is. Az országnyelv ismeretének hiányában kivándorlásra kényszerülnek, különö-sen a két székely megyéből (Kovászna, Hargita). Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a hivatalos nyelv ismerete növeli az az erdélyi továbbtanulás, itthonmaradás és itthoni munkavállalás esélyeit, de egyházunk elszórványosodását-kiöregedését is gátolja.
  7. Anyanyelvűket nehezen beszélő délerdélyi magyar gyermekek beiskoláztatása és székelyföldi gyermekekkel való együttes elszállásolása, az anyanyelv állandó gyakorlásának megteremtéséért. Mindkét célcsoportra nézve hasznos és pozitív tapasztalataink vannak e téren.
  8. Egy hiteles ökumenizmus megélése és gyakorlása a 6 vallásfelekezetű diák közös bentlakásával. Megőrizve saját vallási identitásukat, az ideális Reményik Sándori  kettős- „TEMPLOM ÉS ISKOLA” jegyében keresztyény,  öntudatos és egyetemes értékekre épülő ifjúságot nevelünk.
  9. Az iskola és bentlakás létezése erősíti a város és vidék magyarságtudatátés az ifjúság személyes kapcsolatai révén demográfiailag is javít a magyarság helyzetén (házasság és letelepedés).
  10. Bentlakás és egyház,nem utolsó sorban szeretetintézmény, mely sok sérültlelkű gyermeknek jelent hiánypótlást és családi közösséget (a lelkészek és pedagógusok családjaival együtt).

 

A Kőhalmi Református Egyházközség külföldi segítséggel (Holland, Svájci) és magyarországi alapítványok támogatással, valamint sok önkéntes munkával építette meg  az egyházi komplexumot, amely bővítésre, felújításra szorul.

Cél az is, hogy a bentlakást ingyenesen biztosítsuk a gyermekeknek és az intézménybe eljutásukat is meg tudjuk oldani. Mindezeket eddig pályázati pénzekből, támogatásokból próbáltuk megvalósítani.

A nevelői–felügyelői munkát, a lelkészi családok, alkalmazott és önkéntes személyzet végzi, összesen 9–en.

Iskolahálózatunkbanaz óvodától a XII–ik osztályig szakképzet tanárok végzik az oktatást.

Szórványdiákotthonunk alapításától fogva nem kap állami támogatást és csak 2000–től  jelképes egyházi segítséget. A pályázás, koldulás, vállalkozás, adakozás és Isten kegyelme a legfőbb forrásaink.

Reménységünk, hogy szórvány erőfeszítéseink–befektetéseink nem hiábavalóak, és az itt lakó és tanuló nemzedékek majd saját közösségeikben fogják meghálálni a magyarságnak, egyházainknak és az utánuk jövő hasonló helyzetű ifjaknak mindezt.

                                                                                  

                                                                                   Szegedi László Tamás  

                                                                                           lelkész-esperes