Hálaadás Kunhegyesen

Az istentiszteleten a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke kiemelte, hogy elsősorban a hálaadás annak kell szóljon, hogy Isten újra elhozta az időt a magyar reformátusok és a magyar nép életbe is, amikor nemzedékek láncolata talán erőszakkal, talán megszokás vagy a ráunás miatt megszakadni látszott, most újra láncolattá válik, amikor az egyik generáció átadhat valamit a másiknak, amit ő is úgy kapott, s mikor az új generáció kész átvenni azt. A templom éppen az az épület, amely sosem csak egy generációé- mondta Bölcskei Gusztáv, aki kifejtette: „Bizonyos vagyok benne, hogy amikor az itt élő elődök 175 évvel ezelőtt, vagy még egy kicsivel hamarabb hozzákezdtek ennek a kunsági katedrálisnak az építéséhez, akkor kimondva vagy kimondatlanul ott munkált ez a gondolat is. Nem csak az, hogy ha már építünk, akkor legyen nagy, hanem hogy legyen olyan épület, ahol nemzedékek együtt vannak, hiszen Isten együtt akar látni minket”.

Nagy Kálmán lelkipásztor húsz éves szolgálatára visszatekintve, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke kiemelte, hogy „ha valaki Isten szolgálatában, Krisztus követésében áll, annak a lelkülete az csak ilyen lehet, amit Pál apostol is leírt „Nem a félelem lelkét adta nekünk az Isten, hanem az erőnek, a szeretetnek és a józanságnak a lelkét”, mert ezen áll vagy bukik minden. Ha meg van egy gyülekezetben, egy presbitériumban, a lelkipásztor szolgálatában, egy közösségben ez a Szentháromság, akkor valóban olyan dolgok történhetnek, amelyek láttán az ember csak hálaadással, az Isten előtti főhajtással tudja azt mondani: „Uram csodálatos ez a dolog, amelyet Te elvégeztél”! Bölcskei Gusztáv hangsúlyozta, hogy itt lelkipásztori szolgálatban, a gyülekezeti életben mindig megadta ezt a szentháromságot az Úr, és ha ez a lelkület uralkodik tovább, akkor a kerek vagy nem kerek évfordulók alkalmat adnak majd arra, hogy a nemzedékek egymás után megismerjék ezt a templomot, azt, hogy mivel tartoznak Istennek, az előttük jártaknak és az utánuk jövőknek, és akkor lehet ez olyan közösséggé, mely odabízza Istennek jelenét, jövőjét, és akkor  bizonyosan azon az úton halad tovább, amelyen az Úr akarná, hogy haladjon.

Nagy Kálmán, aki szeptember 20-a óta a Nagykunsági Református Egyházmegye főjegyzője, lelkészi beszámolójában visszatekintett az elmúlt 20 évre. Elmondta, hogy a településre érkezésekor nehéz anyagi helyzetben volt az egyházközség, és az iskola sikertelen átvétele miatt nem csak a lakosság, de a gyülekezet is megosztott volt. Hittanórára akkor összesen csak nyolc gyermek járt. Tudta, hogy a gyülekezet építését alulról kell kezdenie. Tudta, hogy a hangsúlyt a gyermekekre kell helyeznie. Az akkor öt óvodában elkezdte a hittanoktatást, annak reményében, hogy újra elindulhat majd az általános iskolában a református osztály, amely 1994-ben 16 gyermekkel el is kezdte a tanévet, majd később tovább fejlődött. 2003-ban azonban kiderült, hogy a református osztályokban addig végzett munka sokaknak nem tetszett. Az önkormányzat módosította az iskola pedagógia programját, amibe már nem fértek bele a református osztályok, így végül a gyülekezet úgy döntött, saját iskolát alapít. A Karcagi Református Egyházközség segítségével még azon év augusztus 29-én megkapta a működési engedélyt az intézmény, amely öt osztállyal és 82 gyermekkel kezdte el a 2003/2004-es tanévet, a Karcagi Iskola Tagintézményeként.

Magyar György a Kunhegyesi Református Általános Iskola és Óvoda igazgatója beszámolójában elmondta, hogy a kezdeti létszám ma már az óvodásokkal együtt 280-ra nőtt, és míg az első évben 5 pedagógust foglalkoztattak, most már azonban az ő létszámuk is meghaladja a 30-at.

A 2003-as évben nem csak az iskola indult el, hanem pályázati és kerületi forrásokból február 11-én az idős otthon is megnyithatta kaput. Szabó Istvánné igazgató ismertette, hogy az elmúlt tíz évben a bentlakásos otthon szolgálatai folyamatosan bővültek, így ma már 70 rászorulónak tudnak naponta egyszer meleg étkezést biztosítani, működik a támogató szolgálat, a házi segítségnyújtás és a családi napközi is.

Nagy Kálmán beszámolójában kiemelte még azt is, hogy ezen fejlesztések mellett az elmúlt 20 évben más munkálatok is megvalósultak, így például a temetőnél parkolót alakítottak ki, illetve szilárd burkolatot kaptak az utak a sírkertben. Ezek mellett 2008-ban megépítették az új gyülekezeti házat és lelkészlakást, valamint 2 évvel ezelőtt megújultak a templom tornyai is.

A hálaadó istentiszteleten részt vett és köszöntő beszédet mondott többek között Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, Kálai Mária kormánymegbízott, Szabó András polgármester, és a testvérgyülekezetek lelkészei. A hálaadó alkalom az óvoda hivatalos átadásával ért véget. 

Kapcsolódó galéria

Fotók: Barcza János