A változások tanéve

Kifejtette, hogy a több mint négyszáz éves múltra visszatekintő intézménybe olykor negyven megyéből érkeztek a tanulni vágyó fiatalok. A Kollégium felkarolta a szegény sorsúakat, kiépítette partikula rendszerét és működtette is azokat, tanerőt küldött és tankönyvekről gondoskodott, majd hozzá segítette a legjobbakat a külföldjáráshoz, hogy aztán visszafogadja őket katedráira, templomainak szószékeire. Emiatt, a működési elv miatt kapta a Kollégium az egyik legszebb méltóság jelzőjét, az évszázadok alatt az ország iskolája lett.– hangsúlyozta Fekete Károly, aki az ország iskolája nevében külön köszöntötte a nemzet iskoláit, majd beszéde végén Isten áldását kérte az új tanévre.

Az ünnepségen beszédet mondott Kósa Lajos, Debrecen polgármestere is, aki visszatekintve a múltba, felidézte a Kollégium alapításának idejét. Kiemelte, hogy 1538-ban, amikor az ország a török ellen készült, akkor debreceniek nem a fegyverkezésre fektette a hangsúlyt, hanem inkább iskola építésében gondolkoztak, egy olyan korban, amikor az írni- olvasni tudás 1-2 százalék volt.  Az emberek ugyanis meg voltak győződve arról, hogy ezzel menthetik meg a jövőt. A debreceniek a hitbe, a munkába és a tanulásba fektették a pénzüket, és ahogy régen, így most is szívesen látják azokat, akik a jövőért, a tanulásért, a hitért és a munkáért küzdenek. – hangsúlyozta a polgármester, aki kiemelte, hogy a Kollégium példájából tanulva, abban biztosak lehetünk, hogy amikor bizonytalan a jövő, amikor nem tudjuk mi lesz, akkor érdemes az iskolákba, a diákokba, a tanárokba fektetni a pénzt. A mostani tanév kezdetén Kósa Lajos szerint azt kell vizsgálunk, hogy a diákoknak jó lesz-e, hogy a legtehetségesebbek és a leghátrányosabbak egyformán juthatnak-e hozzá mindahhoz, ami a jövőjüket építi. Debrecen város vezetője végül, erőt, kitartást, imát és munkát kívánt az új tanévhez.

Bizalom nélkül nem fog menni, még a béremelés is értéktelen, és ez a bizalom mindenkire érvényes- mondta Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszédében. Kiemelte, hogy az oktatás nem szolgáltatás Magyarországon, hanem egy közös felelősség, a családé és az iskoláé. A szeptember elsejével hatályba lépett változások a miniszter szerint bizalom nélkül nem sikerülhetnek. Ezért kérte a pedagógusokat, hogy a bizalmatlanságot generáló hangokat ne engedjék beszűrődni az iskola falai közé és a saját életükbe sem, ellenben használják a Nemzeti Pedagógus kart, amely azért működik, hogy a szakma elitje kiválasztódjék.

Balog Zoltán hozzátette, hogy fontosnak tartják, hogy Magyarország versenyképesebb legyen, és erre sem lehet jobb példát találni, mint a Debreceni Református Kollégium, amelynek árkádjai alatt megtalálhatjuk azoknak a híres magyaroknak a szobrát, nevét, akik mind ebben az iskolában tanultak. "Ezeknek az embereknek az erős identitás, a múltjuknak a megbecsülése, a közösséghez való tartozás és a versenyképes 21. századi tudás nem egymásnak az ellentéte volt, hanem összetartozott. A versenyképességnek pedig legalább olyan fontos előfeltétele a nemzettudatunk megerősítése, mint a legmodernebb 21. századi tudásnak az átadása".- mondta a minizter, aki az ezek érdekében hozott intézkedések közül kiemelte mindennapos testnevelés, a kötelező önkéntes munka vagy az erkölcstan és a hit és erkölcstan bevezetését.  Beszéde végén testi, lelki, szellemi erőben és emberi kapcsolatokban gazdag tanévet kívánva, megnyitotta a 2013/2014-es tanévet.

Az ünnepség végén Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár is köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy igazi változásokat hoz ez a tanév. Példaként említette az új Nemzeti Alaptantervet, a Tanfelügyelet újra indítását, a korábbi önkormányzati intézmények állami fenntartásba vételét, az igazgatók kinevezésének miniszteri szintre emelését, és a pedagógus életpályamodellt, a pedagógusok béremelését. A köznevelésért felelős államtitkár úgy véli, hogy csak az okos szeretetből táplálkozó, az egyén és a közösségek javát egyaránt szolgáló pedagógiának van jövője, így beszéde végén okos szeretetben gazdag új tanévet kívánt, valamint azt, hogy „tanuljuk meg végre a kellő helyükön kezelni a szükségszerűen jelentkező, megoldandó problémákat, feladatokat”. 

Tiszántúli Református Egyházkerület