Napi ige
2024. december 30.
„Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz: Indulj, menj Ninivébe... Jónás elindult és elment Ninivébe az Úr szava szerint”
Jón 3
Igemagyarázat
„Az Úr igéje másodszor is szólt Jónáshoz: Indulj, menj Ninivébe... Jónás elindult és elment Ninivébe az Úr szava szerint” (1–3). Jónás másodszor is megkapja ugyanazt a parancsot, és most engedelmeskedik. Az elbukott próféta kap egy második esélyt. Isten különös kegyelmének jele ez! Bár nem érdemelte meg az újrakezdés lehetőségét, de Isten érthetetlen kegyelméből megadatott neki ez a lehetőség. Bennünket sem érdemeink szerint ítél Isten, hanem – egy új nappal és egy új évvel is – ad egy esélyt arra, hogy „igen”-t mondjunk hívó szavára, és engedelmesen elinduljunk akarata szerint. Isten kegyelme képes megújítani életünket, s alkalmatlanságunk ellenére alkalmassá tenni szolgálatára.
RÉ21 412 RÉ 329
Karácsonyi korál | 418 | Szívünk vígsággal
„Szenvedjétek el a fenyítést…”
(7) „Szenvedjétek el a fenyítést…” (Zsid 12)
Ó, milyen könnyen felszakad belőlünk a keserű panasz Isten és az élet terhei ellen! Titokban talán mindannyian azt reméljük, Isten a hitünkért cserébe minket megkímél a sorcsapásoktól, és az átlagnál békésebb és hosszabb életet élhetünk. Pedig ő nem ezt ígérte, hanem azt: velünk lesz, ha a halál árnyéka völgyében járunk is (lsd. Zsolt 23,4). Jézus is a saját keresztünk felvételére buzdít, és azt kéri, mondjunk le a világi javakról, ha azok útjában állnak a lélek dolgainak (Mt 16,24–28). Ám ez az igeszakasz most arra emlékeztet bennünket, milyen gyakran kell Istennek intenie, figyelmeztetnie minket. Mert a meglankadtaknak ismét erőre kell kapniuk, a rossz útra tévedteknek meg kell fordulniuk, a közönyössé válókat ismét emlékeztetni kell az ő erejére és akaratára. Az Úr ezért időnként megfenyít bennünket. Ám ezt szeretettel teszi, és soha nem erőnk felett, hiszen a javunkat akarja szolgálni vele. Félreértés ne essék: nem minden sorscsapás megérdemelt fenyítés – ezt Jézus is kimondta, amikor a tanítványok a vakon született emberről kérdezték (Jn 9,2–3). De minden próba és fájdalom alkalom arra, hogy önmagunkba nézzünk, és ha kell, visszakanyarodjunk hozzá.