Napi ige
2025. szeptember 17.
„Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj itt”
2Móz 24
Igemagyarázat
Isten egyértelmű utasítást ad Mózesnek: „Jöjj fel hozzám a hegyre, és maradj itt” (12b). Azt is kifejti neki, hogy mit akar adni. Ahhoz, hogy Mózes megértse, mi miért történik, ahhoz ott kell lennie Vele a hegyen. Milyen jó lenne, ha mi is időnként, vagy akár minden nap fel tudnánk menni a „hegyre”, hogy Vele legyünk, hogy Ő beszéljen hozzánk, elmondja terveit velünk kapcsolatban. Kész vagy-e erre, vagy a magad feje után rohansz?
RÉ21 285
Szerda reggeli dicséret | 654 | Az éjszakai sötétség
„Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt…”
(9) „Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt…” (Kol 3,5–17)
Hányféle hangsúllyal lehet mondani, hogy „ne hazudj”? Ne hazudj. Ne hazudj! Ne hazudj… Élőszóban még többféleképpen lehetne variálni. De bárhogyan írom, bárhogy hangsúlyozom magamban és ízlelgetem a szókapcsolatot, nincs nagy különbség a jelentésében. Mind „csak” ennyit jelent: ne hazudjatok! Nincs ezen mit szépíteni. Ne ferdítsd el a valóságot! Semmilyen indokkal. Semmilyen célból. Semmiért. Olyan egyszerű, mégsem egyértelmű. Ha megláttad Krisztus valóságát, öld meg az óembered eme ösztönös részét! És itt bármelyik említett kifejezést kiemelhettem volna az Igéből. Kemény munka valamit megölni, ami szervesen hozzánk tartozik. Ami olyan könnyen kihúzna a slamasztikából időnként. Ami egyszerű, ami kézenfekvő, bevált módszer, amit már az anyatejjel szívtunk magunkba. De ez az óemberünk része. A régi, a Krisztus előtti működésünk. Ez új ember már nem ösztönből cselekszik, hanem hitből. Nem a megszokás irányítja, hanem a Lélek. Az új ember nem tökéletes, de törekszik. Nem makulátlan, de igaz. Nem nyúl a régi módszerekhez, mert szabad Krisztusban, aki a valóság teljessége.