(24–25) „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! Ragyogtassa rád orcáját az Úr, és könyörüljön rajtad!” (4Móz 6,22–27)

Ároni vagy papi áldás néven ismerjük és szeretjük, ha istentisztelet végén ezzel áld meg minket a lelkész. Ezt az ünnepélyes háromszoros kívánságot csak felszentelt pap mondhatta Izráel népének, kiterjesztett kezekkel. „Áldjon meg téged az Úr” – az egyes szám azt jelzi, hogy az áldás feltétele a nép, a közösség egysége. Az első mondat az anyagi áldásra, jólétre és egészségre utal, amely Isten adománya, amint az is, hogy megőriz a rossztól és a bajtól. Az áldás második kérése az, hogy az Úr ragyogó arccal nézzen népére (25). A ragyogó arc a boldogság, üdvösség és szeretet kifejezése (Zsolt 80,20), a mindenható Isten jókedvében megkegyelmezhet nekünk. A harmadik, a legfőbb jó, hogy az Örökkévaló megmutatja, odafordítja arcát (Zsolt 11,7), békességet szerez és teremt bennünk és közöttünk. A „sálóm” jelentése nem csupán a háború hiánya, pillanatnyi tűzszünet, hanem valódi béke és teljesség, a szellemi, erkölcsi és anyagi javak teljes harmóniája, sőt bővölködő élet. Az, amit Jézus Krisztus hozott el közénk (Jn 10,10).