Napi ige
2026. március 04.
„...nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.”
Jn 13,12–20
Igemagyarázat
„...nektek is meg kell mosnotok egymás lábát.” (14) Jézus, a Mester élete példát adott a tanítványoknak, és ennek a példának az utánzása, továbbadása és megőrzése fomálhatta a korai evangéliumi hagyományt. Nem elég, ha csak beletekintünk a szabadság tökéletes törvényébe, mint egy tükörbe (Jak 1,23), aztán elmegyünk és elfelejtjük, amit láttunk. Isten áldása attól függ, hogy valóban megcselekedjük-e azt.
RÉ21 758
Könyörgés böjti időben | 472 | Jöjj, szabadíts meg
„Ezt mondta nekem az Úr: Készíts magadnak kötelet meg jármot, és vedd a nyakadba!”
(2) „Ezt mondta nekem az Úr: Készíts magadnak kötelet meg jármot, és vedd a nyakadba!” (Jer 27)
Jeremiás a botránkoztató. Jeruzsálemben idegen királyok követei jelennek meg, azzal a céllal, hogy rábírják Cidkijjá királyt, csatlakozzon egy Babilon-ellenes összeesküvéshez. Jeremiás megjelenik az idegen urak előtt, mégpedig elég figyelemfelkeltő módon: a nyakába egy ökörjárommal. Szóval és e jelképes tettel is figyelmeztetni akarja az összeesküvőket arra, amit ő Isten akaratából megértett: „fegyver, éhínség és dögvész” (13) annak a sorsa, aki Babilon ellen szervezkedik. A teremtés jogán a világ Istené (5), és ő úgy döntött, ítélete beteljesítéséül népét Babilon kezébe adja. Minden, ezt elkerülni kívánó emberi próbálkozás csak növeli az ítélet erejét és szigorát. Isten végcélja azonban nem az, hogy Babilont örök birodalommá tegye, csak ideiglenes eszköz a kezében. Nincs olyan emberi hatalom, amely fölött Isten ne volna Úr. A „fegyver, éhínség és dögvész” elkerülése pedig végsősorban nem az erősnek való behódolásból, nem is a minden hatalommal szembeni rugdalózásból, hanem Isten akaratának kereséséből, felismeréséből és követéséből származik.