(22) „Álmélkodtak a tanításán, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.” (Mk 1,21–28)

Tanítványaival Jézus a maga városába, Kapernaumba megy. Szombaton a zsinagógában kezd tanítani Isten királyságáról, uralmáról, a megtérésről, amely nemcsak bűnbánat, hanem Istenre figyelés, maradéktalanul. Hallgatói mind érzékelték, mennyire más ez az igehirdetés. Nem a szokott írásmagyarázat, hanem Isten ígéreteinek megvalósulása. Az idők teljessége ez, ahogy Pál írja: „amikor eljött az idő teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született a törvénynek alávetve, hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal 4,4–5). Isteni hatalom és éltető erő jelent meg Jézusban, és nem csak a tanításában. Ezt példázza a beteggyógyítás. Egy tisztátalan lélektől megszállott rátámadt Jézusra, annyira hadakozott a tiszta ellen, tiltakozott „az Isten Szentje” ellen (24). Jézus rendet teremtett a káoszban, a zűrzavartól szenvedő emberben. Megvalósult ott az Isten országa, mert hatalmával legyőzte a beteget gyötrő gonoszt. Teremtő erején és gyógyításán még inkább megdöbbentek az ott lévők. Félelmetes: „Hatalommal parancsol a tisztátalan lelkeknek” (27). Gyorsan elterjedt a híre Galileában.