(11–12a) „Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, és arra nevel minket...” (Tit 2,11–15)

Miért fontos a tiszta tanítás megvédése és megerősítése és a példadó, hiteles hitvalló élet? Itt nem csupán az egyház becsülete forog kockán, nemcsak a hívő emberek hiteltelensége és bukása a veszély, hanem sokkal több. Nálunk jóval többről szól ez! Megjelent Isten kegyelme, de nem csak keveseknek, nem csak egy „szent klubnak”, amelynek tagjai jól vagy rosszul, de elvannak maguk között. Minden embernek megjelent Jézus Krisztus evangéliuma, minden embert ki akar menteni az ítéletből, és át akar emelni az örök életbe. Minden emberért meghalt, mindenki halálát legyőzte a feltámadásával. Nem tehetjük meg, hogy könnyelműségünkkel, ide-oda vetődve, magunkat leértékelve mi magunk akadályozzuk azt, hogy ez az örömhír eljusson a kortársainkhoz, a körülöttünk élőkhöz. Nevel az evangélium, életstílust és normát ad, és munkál minket a Szentlélek, ha igazán döntünk és engedünk neki. Ehhez van, amit meg kell tagadni, el kell hagyni és van, amit követni kell, és nem engedni el. Jézus örömhíre nem csupán néhány soros jó hírt hozó üzenet egy cikkben vagy egy traktátuson, hanem Krisztusnak az élet minden területét átalakító valósága.