(65) „…nem lesz egyetlen hely sem, ahol megállapodhatsz.” (5Móz 28,49–69)

Mózes könyvei legnagyobbrészt a szolgaságot maga mögött hagyó Izráel történetét és törvényeit tárják elénk. Isten népe fájdalmas tapasztalatokra tett szert Egyiptomban: megtanulta, mire számíthat idegen, elnyomó hatalom uralma alatt élve. Aztán elindult a bolyongás pusztája felé, és minden lépéssel halványulni kezdett az elszenvedett szolgalét emléke. Elfogadták Istenük szabadítását, de a törvény adta keretek vállalása már nehezen ment. Ugyanezt az utat járja be időről időre a bűneiből megváltott keresztyén ember is. Jézus Krisztus Megváltó Urunk –nemcsak megváltónk, de életünk Ura is! Kell nekünk a Megváltó, aki kiragad a szolgaságból, de hogy úr legyen valaki felettünk, azt nagyon nem szeretnénk. Csakhogy a váltságműből nem csipegethetjük ki a szimpatikus darabokat. Jézus Krisztus Megváltó Úr. Megvált bennünket a bűn és halál rabságából, a nyomorúságból, mi pedig hálából átadjuk neki megváltott életünket. Isten népe előtt újra és újra fel kell eleveníteni az Úrtól távolodó élet fenyegető veszélyeit. Akarsz újra idegenek uralma alatt élni? Vissza akarsz csúszni a szolgaságba? Ha nem: ragaszkodj az Úrhoz. Egyébként pedig: próbálkozni szabad. Senkinek nem kötelező az életet választani.