(3) „Csodás jeleket mutatok…” (Jóel 3)

A Szentlélek kitöltetésének eredményét mutatja be, méltán idézi Péter pünkösdi beszédében. Ha úgy látjuk, jelenleg nem ez jellemző egyházunkra, induljunk föl nagyon buzgó könyörgésre! A Lélek munkája általános. Két véglet említésével (ifjak, öregek) a teljességet érzékelteti, tovább fokozza ezt a szolgák és szolgálólányok említésével, akiket nem is szoktak odasorolni azok közé, akik számítanak. A prófétálás Isten akaratának fölismerése és annak hirdetése. A látomás az, amit az Úr közöl velünk, természetfölötti erejével – így lehet az ő szavát látni (Ézs 2,1). Az álom ugyanezt jelenti, nevezték éjszakai látomásnak is. Ez történt az első tanítványokkal. Mindnyájan vették a Lelket, élő kapcsolatban álltak az Úrral, és nagy erővel hirdették az Igét. Mivel azonban a Lelket ki lehet oltani (1Thessz 5,19), az első pünkösdkor elnyert állapot nem folyamatos tulajdonsága az egyháznak. Ezért kell nekünk is imádkoznunk érte. A rövid fejezet második részében (3–5) az utolsó ítélet képe villan fel azokkal a kozmikus jelekkel, amelyekről A jelenések könyve is beszél. De meg is lehet menekülni Sion hegyén és Jeruzsálemben, azaz az Istenhez való megtérés által. Ő adta értünk Jézust.