Történelmi emlékhelyek örökségtúra a Dél-Nyírségben
Az örökségtúra által érintett emlékhelyek jelentőségüket tekintve a Kárpát-medence kiemelt örökséghelyszínei, nemzetközi mércével mérve is figyelemreméltó műemlékek. Az örökségtúra Nyíregyházáról indul, ahol megismerkedhetünk a megyeszékhely historizáló városközpontjával, eklektikus stílusú főterével. Nyíregyházáról, a jelenlegi megyeszékhelyről, Nagykállóba, a valaha vármegyeközpont szerepet betöltő város felé indulunk, amely egészen 1876-ig volt Szabolcs vármegye székhelye. A 16. században a török hódítás felértékelte a Kállay-család tulajdonában álló kállói várkastély jelentőségét, amelyet az 1570-es években építettek át végvárrá. A kállói várat a Rákóczi-szabadságharc idején bontották el, melynek köveiből felépült a főtéren álló református templom. A szomszédos Kállósemjénben érdemes útba ejteni a 1760-as években épült Kállay-kúriát vagy Máriapócson a görög katolikus székesegyházat. A Felső-Tisza-vidék tájait többségében református gyülekezetek használatában álló, középkori eredetű templomok övezik. Ezzel szemben a Dél-Nyírségben több kimagasló műemléki értéket képviselő római katolikus templommal találkozhatunk Nyírbátorban, Nyírbélteken, Máriapócson vagy Ófehértón. Ezek közül kétségkívül az egyik legjelentősebb művészeti értékkel bíró római katolikus templom az ófehértói, melynek virágmintás, ornamentális motívumok emlékeztetnek arra az időszakra, amikor a reformátusok használatában állt az épület. Nyírbátor az örökségtúra legjelentősebb állomása, ahol a történelmi jelentőségű műemlékek, nemzetközi szinten is ismert művészettörténeti értékek sorakoznak. Nyírbátorban a legszebb, országos jelentőségű műemlékeket a Báthori család építette, akik Bátor kegyurai voltak több száz éven keresztül. A Szent György tiszteletére szentelt, ma a református gyülekezet használatában álló templom, a minorita templom és a várkastély egy építészeti koncepció keretében készült, építkezésük szinte párhuzamosan zajlott. A várostörténeti sétányon végighaladva a református templomhoz érünk, amely monumentális méreteivel, a mellette álló hatalmas fa harangtoronyával szegezi magára a tekintetünket. A templom építésének elkezdése Báthori Istvánhoz kötődik, de nagyobb részben ifjabb Báthori András alatt történtek az építkezések. A Jagello-korszakban jellemzővé vált, hogy az épületek késő gótikus stílusban épültek azonban a belső díszítése, dekorációja a reneszánsz stílusban készült. Ennek a kettőségnek, a két stílus együtt állásának lehetünk tanúi a nyírbátori református templomban. A Szent György templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. Báthori Gábor az 1510-1520-as években reneszánsz stílusban jelentősen átépítette a Szent György templomot. A templom legszebb reneszánsz műrészletei közé tartozik a déli oldalon található kettős kapu, a szentélyben található papi ülőfülke és szentségtartó fülke, valamint a kegyúri oratórium baluszteres mellvédje. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával. Két figyelemre méltó műemlék található Nyírbátor közelében, amelyet érdemes felkeresni, a piricsei református templom és a nyírmihálydi református templom. A Dél-Nyírségi egyházi műemlékek kiemelkedő jelentőségű a nyíracsádi református templom, amely Hajdú-Bihar megye egyik legkorábbi műemléke. A templom egyértelműen a nyírségi és szatmári templomépítészet hagyományait viseli magán, ékességei a 15. századból származó freskók.
Elérhetőség: