Debrecen a reformáció városa örökségtúra

Az 1538-ban alapított Református Kollégiumban kezdettől fogva elemi, közép és főiskolai szinten folyik az oktatás. Mint anyaiskola a szellemi vonzásába tartozó több száz vidéki partikulával a tehetséggondozás országos központjává vált. Élénk külföldi kapcsolatai és magas tudományos színvonala révén szellemi bölcsője lett a 20. század elején belőle kifejlődő állami egyetemnek is. A mai épület déli frontja 1803–1816 között készült Péchy Mihály tervei nyomán klasszicista stílusban, további szárnyai 1874-re épültek fel Vasél Alajos tervei alapján. Ma az épületben működik a lelkész- és tanítóképzést szolgáló Hittudományi Egyetem, a 600.000 kötetes Nagykönyvtár, valamint az Iskolatörténeti és Egyházművészeti Múzeum. Hunyadi utcai épületrészében a Református Gimnázium internátusait találjuk. A Nagytemplommal együtt a Református Kollégium 2013 óta nemzeti emlékhely: 1849 első hónapjaiban ugyanis Oratóriumában (imatermében) tartotta üléseit a magyar országgyűlés, amely április 13-án Kossuth Lajos kormányzó indítványára elfogadta a Habsburg-dinasztia trónfosztását kimondó Függetlenségi Nyilatkozatot

2. Emlékkert – Debrecen, Kálvin tér

A Nagytemplom és a Kollégium között található Emlékkert a 19. század második felében alakult ki a város első köztéri parkjaként. A Bocskai-szobor Holló Barnabás szobrászművész alkotása, melyet Debrecen városa állíttatott fel 1906- ban, a bécsi békekötés 300. évfordulója alkalmából. Bocskai István erdélyi fejedelem a vallásszabadság kiemelkedő védelmezője, a helyi Református Kollégium patrónusa és a hajdúk Debrecen környéki letelepítője volt. A Gályarabok emlékoszlopa 1895-ben került felállításra. 41 olyan protestáns lelkész nevét örökíti meg, akiket 1673-ban a pozsonyi törvényszék elé idéztek, koholt vádak alapján elítéltek, majd 1675-ben gályarabnak adtak el. Az emlékhely két évtizeddel ezelőtt sajátos szerepet kapott a protestáns–római katolikus történelmi megbékélés folyamatában azzal, hogy II. János Pál pápa debreceni látogatása során, 1991. augusztus 18-án megkoszorúzta.

A konzisztórium (egyháztanács, presbitérium) 1739-ben jött létre Debrecenben, tanácskozásainak helye a mai Püspöki Hivatal épületének déli sarkán állott (Kálvin tér 17.), a líciumfa közelében, földszintjén a pénztárral, első emeletén a levéltárral. A konzisztórium egyházszervezeti és egyházvédelmi kérdéseken kívül az alsó-, közép- és felsőfokú iskolai nevelés elvi és gyakorlati kérdéseivel, ezen belül a külföldi ösztöndíjakkal is foglalkozott, döntött a nyomda működéséről és kiadványairól is.

A Nagytemplom közelében botanikai ritkaság, egy fává nőtt líciumbokor található. A legenda szerint a reformáció századában az új hitet követő Bálint pap és a katolikus Ambrosius ezen a helyen vitázott egymással. A vita hevében a katolikus fél egy vesszőt szakított le a közeli líciumbokorról, és a földbe szúrta, mondván: „Akkor lesz a ti hitetekből valami, ha ez a dudva fává nő.” Erre Bálint pap így válaszolt: „Akkor fa lészen belőle.” És a gallyacska az évszázadok folyamán fává növekedett. A lícium (lat. lycium halimifolium, népies nevén iszalag, ördögcérna vagy „semfűsemfa”) rendkívül szívós, szárazságtűrő, cserjeszerű növény, amely fává nemigen nő. Debreceni példánya legfeljebb kétszáz éves.

A Nagytemplom épületegyüttesének látványos és a kora újkor jeles eseményeire emlékeztető része az egykori Verestorony alapzatán kialakított üvegpiramis és az alatta elhelyezett épülettörténeti kiállítás.

Debrecen és a magyar reformáció számos meghatározó eseményének eredeti helyszíne a régi Nagytemplom, az 1297–1311 között épült gótikus stílusú Szent András-templom volt, melynek lelkészeként működtek a város reformátorai, Kálmáncsehi Sánta Márton és Melius Juhász Péter. 1567. február 24-én a templom északkeleti fala mellé épített imateremben ülésezett a II. Helvét Hitvallást elfogadó zsinat. Egy 1564-es tűzvész után az évtizedekig romos templom egészét a város csak 1626–1628 között, Bethlen Gábor fejedelmi támogatásával tudta teljesen újjáépíteni. A régi templomépület 1802-ben ismét tűzvész martaléka lett. 1805–1824 között itt épült fel Péchy Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban a mai Nagytemplom. Ez Magyarország legnagyobb református temploma, nemcsak Debrecen, hanem az egész magyar reformátusság legemblematikusabb épülete. 2013-ban nemzeti emlékhellyé nyilvánítottak, mivel 1849. április 14-én Kossuth Lajos kormányzó itt hirdette ki a Habsburg-ház trónfosztását kinyilvánító Függetlenségi Nyilatkozatot.

A Kossuth-szobortól pár méterre, a főtéri burkolatba beépítve tekinthető meg Debrecen város különlegesen látványos, üvegmozaikból összeállított címere. A város és az egyház szoros kapcsolatát jelzi, hogy Debrecen címere apró módosulásokkal a magyar reformátusok jelképe is. Sétánk következő helyszíne az Aranybika előtti sétányon a „nagyhíd” egy szerencsésen fennmaradt részlete.

1531-től a mai Városháza helyén álló emeletes polgárházak egyesítésével alakult ki az az épületegyüttes. A városi tanács a polgári élet mellett egyházi ügyeket is felügyelt. A „Keresztyén Respublika” világi elöljárósága a mértékletes életmód, a tiszta családi élet és a jó erkölcsök őreként bibliai törvényekre alapozta tiszte gyakorlását. A Régi Városházát 1839-ben bontották le. A helyén Povolny Ferenc és Ságody József tervei szerint létesült épület szintén történelmi események színhelye.

A debreceni reformátusság második istentiszteleti helyét egy 1661-es forrás említi először. A korábbi épület az 1719-es tűzvész során helyrehozhatatlan károkat szenvedett. Ekkor kezdték el építeni a mai, nagyméretű, harangtornyot is magába foglaló kőtemplomot. A hosszan elhúzódó építési folyamat végül 1731-re záródott le. Az emlékhely történetéhez kapcsoló további esemény, hogy egy 1907. áprilisi szélvihar helyrehozhatatlan károkat okozott a toronysisakban. Többszöri sikertelen helyreállítási kísérlet után, a Schulek János műépítész által irányított 1926/27-es renováció során, a csonka tornyot bástya formájában állították helyre. A felújított orgonájának és kiváló akusztikájának köszönhetően csodálatos zenei élményt kínál, számos koncertnek ad helyet a templom. Látogatóbarát fejlesztésnek köszönhetőan a torony látogatható.

Újdonság, hogy orgonatúra és toronytúra külön programként is elérhető.

További információ: kistemplom.hu

Szabó Magda szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben. Ennek apropóján alapították 2017-ben a Szabó Magda Emlékházat a Dóczi Leánynevelő Intézetnek az udvarán, ahol látványos kiállítás keretében ismerkedhetnek meg a látogatók az írónő életútjával, munkásságával. Szabó Magda egész életében szoros kapcsolatban állt a református egyházzal, 1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt.

A Szombathy István főbíró alapítványából 1888-ban emelt Kossuth utcai templomépület egyedülálló a református templomok között. Petz Samu műegyetemi tanár élete legsikerültebb alkotásának tekintette a neogótikus „Verestemplomot,” melyet 1936 óta a hazai református közegben úttörő módon Haranghy Jenő festőművész, az Iparművészeti Iskola tanára seccói díszítenek. A biblikus szimbólumokat megjelenítő festmények Csikesz Sándor teológiai professzor elvi alapvetése nyomán készültek.

2024-ben TemplomTér elnevezéssel kulturális rendezvénysorozat zajlik itt. Bővebb információ a Programajánló menüpontban olvasható.

További információ: verestemplom.hu

A régi Debrecenben a Csapó utca végén elterülő vásártér rossz hírű környéknek számított. Az egykori vásártér általános rendezésének részeként Tóásó Pál tervei alapján épült fel a neoromán stílusú református templom 1912-ben.

A debreceni tudományosság szellemi gyökereire utalva az egyetem előtti tér négy sarkán egy-egy 16. és 17. századi prédikátor szobrát állították föl. Melius Juhász Péter a református egyház alkotmányos alapjait megteremtő 1567-es debreceni zsinat vezéralakja; Huszár Gál a ma is működő nyomda alapítója; Szenci Molnár Albert egykori debreceni diák, a genfi zsoltárok és Kálvin Institutiójának fordítója; Komáromi Csipkés György a Kollégium ma ismert első törvényeinek megalkotója, bibliafordító.

Az 1912-ben alapított állami egyetem 1914-ben a Református Kollégium Kálvin téri épületében kezdte meg működését, majd 1932-ben költözött a mai Egyetem térre. A háromemeletes épület homlokzata a Református Kollégium klasszicista vonalait követi. Díszudvarának második emeleti mellvédjét – a szellemi folytonosságra utalva – a Kollégium és az Egyetem neves tanárainak és diákjainak emléktáblái ékesítik.

Varga Imre szobrászművész jellegzetes alkotása az egyetem főépülete és a kémiai épület közelében 1971 óta örökíti meg a titokzatos kollégiumi professzor alakját. A számos területen alkotó tudós tanár előadásait hazánkban úttörő módon kémiai és fizikai kísérletekkel szemléltette.

Diószegi Sámuel és Fazekas Mihály egyetemi botanikus kertben álló szobra a Debreceni Református Kollégium régi belvárosi füvészkertjének és az ott zajló úttörő növénytani oktatásnak az emlékezetét örökíti meg. Diószegi Sámuelt 1789-ben szentelték református lelkésszé, Hajdúnánás és Hajdúböszörmény után Debrecenben végzett gyülekezeti lelkészi szolgálatot, 1809-ben a debreceni egyházmegye esperesévé, majd a tiszántúli egyházkerület főjegyzővé is megválasztották. Amellett, hogy nyomtatásban kiadott igehirdetéseivel az egyházi irodalom aktív szerzője volt, a magyar nyelvű növénytani irodalomnak is úttörője lett.

Az egyetem szomszédságában áll a Borsos József tervei alapján épült Egyetemi templom, melyet a Kollégium négyszázados évfordulója alkalmával, 1938–39-ben kezdték el építeni, majd 1942-ben fejeztek be. A templom belsejét eredetileg Haranghy Jenő virágdíszes, kazettás mennyezete díszítette és 35 ólombetétes üvegablak, amely bibliai témákat ábrázolt – egyes források szerint csak virágmintákat. A kazettás mennyezet megmaradt. A 1970-es években államosították, és folyóirattár, valamint zeneműtár működött benne. Az egyetemi templomot 2001-ben visszakapta a Tiszántúli Református Egyházkerület. Az első istentiszteletet 2007-ben tartották meg.

Napjainkban a templom kulturális eseményeknek és konferenciáknak is helyet ad.

A debreceni örökségtúra idegenvezető nélkül és idegenvezetővel, rollerrel vagy gyalogosan, tömegközlekedéssel, autóbusszal teljesíthető.

Elérhetőség:
turizmus@ttre.hu
+3652/614-525