Egy házassággondozó hétvége tapasztalatai

A lelkészek és házastársaik számára március 17–19. között megtartott csendeshétvége egy, a Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézete által felkínált alkalom volt a hitbeli és érzelmi kihívások sokaságának kitett lelkészcsaládok belső megerősítésére.  Ezúttal kilenc pár, tizennyolc fő élt ezzel a lehetőséggel.

Mivel ez volt az első ilyen jellegű programunk, magától értődően dr. Szarka Miklóst választottuk vendégelőadónak, aki sok éve foglalkozik lelkészházaspárok kapcsolati nehézségeinek kezelésével. Volt tehát mit megosszon eddig leszűrődőtt tapasztalataiból, tanácsaiból. Igy például azt, hogy „…tisztulási folyamat nincs krízis nélkül. Lelkészházaspárok sokszor észre sem veszik, hogy érzelmileg kiüresedett, vagy egyre inkább feszültségekkel teli a kapcsolat. Pedig, ha az egyiknek fáj, akkor az mindkettőnek fáj. Nem feltétlenül a parókiális léthez kötődik ez a feszültség. Lehet, hogy annak gyökere már kettejük élettörténetében benne feszül. A kapcsolati mintát is másoljuk. Sok esetben ezek határozzák meg későbbi döntéseinket. Elhanyagolhatatlan tehát, hogy dolgozzanak a kapcsolaton, amíg csak lehet. Fontos, hogy mindketten fejlődjenek. … Isten nem csupán szolgatársi szerepre teremtett.”

A választott helyszín a Ráday Konferencia-központ, Galyatető településen, 906 méteres magasságon fekvő, kitűnő klímájú, felújított, 30 fő befogadására alkalmas üdülő volt. A hátsó terasz a Kékesre néz, a környék lehetőséget biztosít csendes sétákra is.

alt

Hadd álljon itt néhány részlet a hétvége résztvevőinek észrevételeiből, visszajelzéseiből: 

„Hiányt pótol egyházunkban ez az előadás-sorozat. Külön öröm volt számomra a többség őszinte feltárulkozása életvitelünkkel kapcsolatos kérdések nevén nevezése terén. Bár receptet nem kaptunk, de diagnózist igen, amire Megváltó Urunknak van gyógymódja! Éljünk ezzel a lehetőséggel gondterhelt hétköznapjaink nemes harcainak győzelmes megvívásában!”

„Amit vártam, maximálisan megkaptam. A házasságunk most jó, de voltak nagy mélységeink. Fontosnak tartom, hogy nem szoktunk egymás mellett elbeszélni.”

„A közös imádság az, ami nekünk nehezen megy. Erre kell odafigyelnünk a továbbiakban.”

„IS – IS: család is, gyülekezet is. Nem lehet hierarchikus sorrendet felállítani. Feladatomnak érzem most, hogy megvizsgáljam, nem állítottam-e fel ilyen sorrendet.”

„A szolgálat és a házasság nagyon hat egymásra. Időnként rossz ezzel szembesülni.”

„Nagyon jó volt a hegyek között eltölteni ezeket a napokat, és jó volt meghallgatni másokat.”

„Köszönjük a megszervezett hétvégét, s a lehetőségek megteremtését. Köszönjük, hogy szép helyre mozdulhattunk, és a program megtervezését és megvalósítását. Jó volt:  vegyes csapatban lenni (életkor, lelkészházaspár, vagy nem lelkész házastárs, város, falu) – s jó volt a különböző csoport–megosztásos beszélgetés, az előadások témája, esti beszélgetések lehetősége; számomra túl sok volt – időarányosan – az előadás. Örömmel fogadtam voltam még több csoportos beszélgetési lehetőséget.”

„Jót tett nekünk: a kimozdulás, az együtt töltött idő, és az egymás közötti új beszélgetéstémák sokasága, ami már ott a helyszínen, majd a hosszú hazaútig lefoglalt bennünket. Köszönjük!”

„Az őszinteséget én is kiemelném. Nem könnyű dolog ez a párkapcsolatokban és egyéb viszonyainkban. Pedig ha nem vagyunk valamilyen szinten egyenesek önmagunk és Isten előtt, akkor nem tudunk kifelé sem megnyilvánulni, idejében tanácsot, segítséget kérni, és könnyen krízisbe jutunk. A másik: jó volt magunkra ismerni, ha valamit jól csinálunk, de a gyenge pontjainkra is rávilágított a történet vagy az ige. Pár év után, amit együtt töltöttünk, kicsit aggódtam, hogy bele fogok fásulni a "kötelezőbe", de hála a Szentlélek munkájának, még sokszor megérintenek a dolgok, tudok elérzékenyülni, átjár az istenközelség érzése. Hiszem, hogy ott is köztünk volt!”

„Hálás szívvel gondolunk a Galyatetőn eltöltött minőségi időre, igazán jól éreztük magunkat. Köszönet illeti a szervezők és kivitelezők fáradozását, áldást kívánunk életetekre, munkátokra. Jó szívvel ajánljuk másoknak is, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.”

 alt 

Az Intézet a továbbiakban is folytatni szeretné ezt a kezdeményezést. Méltó, hogy akik lelkiismeretesen, teljes odaszánással végzik szolgálatukat, azoknak a feltöltődésre és a belső számvetésre is különféle lehetőségek kínálkozzanak. A program gazdái tovább kívánják gazdagítani a témák körét és a témafeldolgozás módjait, melyhez kiváló szakemberek együttműködésére építhetnek. Akkor is szeretettel várjuk majd Lelkésztársainkat!

dr. Kis Médea