Nyitottabbá válni Isten szeretetére
2018. március 01.

„Ha az ember megvon magától valamit – lehet ez a reggeli kávé, a hús, vagy valamilyen rossz szokás –, akkor ez a változtatás némiképp bizonytalanná teszi. Ebben a bizonytalanságban pedig talán nyitottabbá válhatunk az Ige üzenetére” – Szakács Györgyöt, a Kistemplomi-Ispotályi Református Egyházközség lelkipásztorát kérdeztük a böjt mibenlétéről, az elcsendesedés fontosságáról és a húsvéti ünnepkörről.

Február 14-én kezdődött el a böjt. Mi lehet ennek az időszaknak az üzenete, mire kell figyelnünk?

A böjtnek igen sokféle jelentése van, az adott személytől függ, hogy melyik üzenetet tartja fontosnak és hangsúlyosnak az életében. A nagyböjt egyfajta megtisztuló és felkészülési időszak, nagyon hasonló az adventi kisböjthöz. A legszebb üzenete az, hogyha Isten meg akar szólítani valakit, akkor a megszólítottat mindenkor valamilyen böjtre hívja. Nem feltétlenül különleges dolgokra kell gondolnunk, hanem egyszerűen – akár kis változtatásokkal, módosításokkal – kikerülünk a természetes állapotunkból, és éppen ez a lényeg. Hiszen ezek az apró változtatások tesznek bennünket nyitottabbá az Istennel való találkozásra. Számtalan példa van a Bibliában arra, hogy a bibliai szereplők hogyan élték meg életük nagy fordulópontjain életük nagyböjtjeit.

A nagyböjt negyven napig tart. Megjelenik-e Jézus életútjában ez a negyvennapos böjt?

Jézus is negyven napig böjtölt a pusztában, és a keresztyénség is éppen ezért követi ezt az időt. Jézus böjtjében kimondottan fontos az Istennek való átadás – valamint életútjában a szolgálat első lépéseként is értelmezendő. Mi ennek a pusztai tartózkodásnak a tartalma? Egy nagyon szép magyarázat például, hogy a kereszteléskor kapott mondatával („Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm”) akar egyedül maradni. Negyven napon keresztül egyedül marad önmagával és a Teremtő Istennel – és ahogyan leírják az evangéliumok, a kísértővel is. Ezek mind-mind igen mély önismeretet jelentenek. A többi bibliai szereplő életében is megjelenik a böjt képzete, mint egyfajta újjászületés. Ezt követően más emberekké lesznek, mint előtte.

 alt 

A mai, rohanó világunkban lehetséges-e elcsendesednünk, befelé figyelnünk?

Napjainkban még inkább vágyunk arra, hogy valamifajta elcsendesedés történjen velünk, különösen is a húsvéti időszakra készülve. Egy kis változás is sok mindent tud hozni, nagy ajándék lehet. Vajon melyek lehetnek azok a jó módszerek és gyakorlatok, amelyekkel minden nap föltöltekezhetünk és odafigyelhetünk az üzenetre? Ez a céltól is függ, hogy ki, mit szeretne megélni, valamint, hogy milyen kegyelmet kér a nagyböjti időszakban.

Van olyan, aki csak a belső tartalmakra figyel egy csendeshétvégén, egy lelki gyakorlat alkalmával, vagy egyszerűen csak egy jó könyvvel elvonul, esetleg előadásokat hallgat a témában. Ezek mind-mind segítik a lelki feltöltekezést. Van, aki étrend- és életmódbeli változtatásokat is eszközöl, de az igazi böjthöz a spirituális tartalom is szükséges.

Ha az ember megvon magától valamit – lehet ez a reggeli kávé, a hús, vagy valamilyen rossz szokás –, akkor ez a változtatás némiképp bizonytalanná teszi. Ebben a bizonytalanságban pedig talán nyitottabbá válhatunk az Ige üzenetére. Nagyon fontos teljesíthető elhatározásokat kitűzni magunk elé, hiszen ha túl sokat vállalunk, akkor csak elégedetlenek leszünk. Ismerni kell önmagunkat és a képességeinket.

 alt 

A húsvét igazi öröme, a feltámadásba, a halál utáni életbe vetett hit. A böjti időszak hogyan segít bennünket mind fizikai, mind lelki értelemben erre az ünnepre való felkészülésben?

A nagyböjt és a húsvét kapcsolatában megjelenik a megtérés dinamikája, ami sokunk személyes, egyéni megtérésében is jelen volt, csakúgy, mint az ünnep folyamatában. Megtérésünknek az egyik fontos előszobája valamifajta hiány, üres állapot. Ugyanaz az állapot, amit a böjti időszakban az ember önként vállal. Ez vezet el bennünket egy mélyebb Isten-tapasztalatra. Kinyílunk egy olyan mélyebb üzenetre, amit a húsvét kinyilatkoztat: a hihetetlen Isteni szeretetre, aki még a kereszthalált is vállalta értünk. A megtérés dinamikájában a legfontosabb az, hogy minél jobban nyitottabbá váljunk Isten szeretetére.

A nagypéntek és a húsvét átélése – valaki így fogalmazta meg – annyira összetartozó dolog, mint a légszomj és a levegővétel. A légszomj egy szorongást, hiányt jelent, a levegővétel pedig örömöt. Azt gondolom, hogy a húsvét örömét így lehet igazán jól átélni: hiszen az elcsendesedést követően intenzíven tudunk belépni a nagyhétbe, és ezen keresztül ebbe a „mégis életbe”, a mégis feltámadt, mégis él titokba.

Mit jelenthet számunkra a húsvéti ünnepkör?

Maguk a tanítványok is az időszámítás kezdetének tartották a feltámadást. Benne van az evangéliumokba is: Jézus feltámadása után VISSZAgondoltak a korábbi történésekre. A tanítványok minden vasárnapot a feltámadás ünnepének tartották és tartjuk ma mi is. Nemcsak az eredeti, kétezer éves feltámadásnak az ünnepléséről van itt szó, hanem arról is, amit ma nekünk jelenthet: nincs halál, nincs meghalás, nincs olyan, hogy valami végérvényesen véget érhet, mert minden állapotból, helyzetből van feltámadás.

Van-e kedvenc bibliai történeted a húsvéti ünnepkörből?

Felemelő történet a Magdalai Máriával való találkozása az Úr Jézusnak. Megszólítja, hogy Mária! – ő pedig felismeri. Az emmausi tanítványok története is fontos: Jézus velük van az úton, de nem fedi fel személyét – és ebben a kísérésben őket is feltámasztja. A legkedvesebb történet számomra az, amikor a Mennybemenetel után a tanítványok együtt vannak, és imádkozva várják a Szentlélek eljövetelét. Ez a kitartás, bizalom és a hihetetlen együttlét, ami itt megjelenik, egy nagyon fontos kép. Mert be fog következni, amire várunk, pedig nem tudjuk hogyan és mikor.

A Kistemplom hogyan készül erre az ünnepkörre?

alt

alt

A hagyományos istentiszteletek mellett egy-két régebbi szertartást is fölelevenítünk. Ezek a szertartások talán átélhetőbbé teszik a húsvéti ünnep mélységeit és magasságait. A középkori eredetű lamentatio Jézus elfogásának a szertartása, ami az egyedül maradását, megfosztottságát jeleníti meg.

 alt 

Ennek az ellenpólusa a húsvét hajnali feltámadás istentisztelet, ami szintén középkori eredetű, mind a liturgia, mind az elemek tekintetében.

 alt 

A felnőtt-keresztelés és konfirmáció is ezen az alkalmon történik – ezek is középkori hagyományokra tekintenek vissza. Amikor a felnőtteket és a konfirmandusokat a húsvét ünnepére készítették fel, akkor húsvét reggelétől egy hétig fehér ruhában jártak. Ezért hívják fehér hétnek a húsvét utáni hetet, és fehér vasárnapnak a húsvét utáni vasárnapot. A fehér ruhában a megtisztult életet szimbolizálva jártak a megkeresztelkedett emberek.

Visszanyúlva ezekhez az archaikus képekhez, mozdulatokhoz, mondatokhoz, liturgiai elemekhez, segítségül hívunk az elmúlt évszázadokból olyan erőket, amelyeknek mára már elfelejtettük a tartalmát, az eredetét, de még mindig nagyon nagy erővel bírnak. Ezek a sok évszázados hagyományokra visszatekintő szertartások hihetetlen összeköttetést jelentenek tehát az évszázadokkal, a hívekkel és a hagyományokkal egyaránt.


Szirák Sára