Templomtúrák

Öt templotot ajánlunk az érdeklődők figyelmébe.

Hajdúszoboszló, református templom:

Hajdúszoboszló város legrégebbi műemlék épületei a helyi református templom és a mellette húzódó városi erődfal maradványai. Az épületek együttesen a város szimbolikus jelképei is egyben. A református templom barokk stílusban épült az 1700-as évek elején. Bővítése 1818-ban történt, mely során klasszicista stílusjegyeket használtak az építők. Az egyházi épületet 2000-ben teljesen felújították. Az épületben több régi múlt idéző ereklye látható, mint a Mózes-szék 1816-ból, vagy a szószék terítője 1937-ből, melyre a város címere van hímezve. Az istentiszteletek mellett ez a templom többször is otthont ad hangversenyeknek, énekkari esteknek.

Kaba, református templom:

Kabán már az Árpád házi királyok alatt volt templom. Zoltai György térképe szerint, 1220-ban Szabolcs vármegyében, Kaba egyházas hely. Ez azt jelenti, hogy temploma is volt. 1569-ben a Vár utcában falakkal és árokkal körülvett templom volt, mely a török időben kisebb ostromot is kibírt. Ez minden bizonnyal templomvár volt. E templom bejáratánál ott volt a pellengér ésa szégyenkő. Mellette ott állt a fából épített harangláb. 1660-ban Szejdi pasa serege a települést felperzselte, erre a sorsra jutott a templom is, mely már akkor református templom volt. A visszatérő lakosok valószínűleg ezt a templomot rendbe hozták, hogy a vallási hitüket gyakorolni tudják.

alt

A kuruc kor után, Kabai Dániel prédikátorsága idején, 1736-ban kezdték építeni a második-templomot, mely toronnyal együtt 1744-re készült el. A barokk templom méretei a templom egykori gazdagságát jelzik. Különleges értéket képvisel erődszerű tornya és berendezése. A díszes karzatok átfestettek, de restaurálásuk nyomán föltárul a növényi ornamentika színpompás festése, jelezve, hogy a szatmári templomoknál megismert gazdag festőasztalos munkák egykor a keleti határvidékektől távolabb is igen elterjedtek voltak.

Berettyóújfalu református templom:

A mai templom helyén már évszázadokkal korábban is templom állt. Az 1816-ban leégett paticsfalú épületet még Mária Terézia ajándékozta a gyülekezetnek. A legelső templomról nem sok írásos emlék maradt fenn, létezését azonban a környék középkori egyházainak összehasonlító vizsgálatával bizonyosra vehetjük. Építése a XIV. századra tehető. Egy 1765-ös emlék szerint a mai templom elődjének szentélye nyolcszögű vagy egyenes záródású lehetett, és keskenyebb volt háromtraktusos hajójánál. Tornyát 1745-ben felújították. A templom keletelése 0°. A mai, késő barokk stílusú templomot 1817-ben építették. Puritán belső kiképzése, copf szószéke, Úrasztala 1862-ből való. 1899-ben a tornyot megemelték, és tűzőrségi szobát hoztak létre benne. Az orgonáját 1840-ben Besnyő Ferenc nagyváradi mester építette. A Dangl János aradi mester készítette 1882-es orgonát, melyen még Liszt Ferenc is játszott a Zeneakadémián 1882 és 86 között, 1907-ben szétszedték, és a debreceni városi zeneakadémiának ajándékozták. Ott azonban nem állították fel, így 1935-ben megvásárolta a berettyóújfalui református egyház, és 1936-ban Rieger Ottó Árokháti Béla tervei alapján beépítette a már meglévő orgonába. Liszt Ferenc kötődését a bejárat melletti márványtábla is hirdeti. Az orgona alapját alkotó falazott karzatba a Csonkatorony egykori északi tornyának tégláit is beépítették. Az előcsarnokban a mártír református lelkész, Oláh Zsigmond emléktábláját láthatjuk, akiről utcát is elneveztek a városban. A templom lábazatán találjuk a város szintezési jegyét.

Berekböszörmény református temploma:

A református gyülekezet a török uralom után, 1678-tól kezdett újra működni. Ekkor a -29,5° és -31° keletelésű, lepusztult templom falait felújították, fölé új tetőszerkezetet építettek. Ezt a középkori templomot egészen 1784-ben felújították, és a régi fa harangláb helyére II. József engedélyével különálló kőtornyot emeltek. 1794-ben újabb felújítások következtek. 1824-ben a szűkössé vált épület apszisát elbontva kibővítették és két oldalsó térrel megtoldották a hajót, továbbá összekötötték az addig különálló toronnyal. Szűkös ablakai helyett tágasabb ablakokat építettek. A torony végleges, ma is látható kialakítása 1870-ben fejeződött be. Belső kialakítása puritán, klasszicista belső kialakítása az 1820-as évekből való. Bútorzata festett. Orgonáját 1904-ben Országh Sándor építette. A 1998-99-ben régészeti vizsgálatokat végeztek a templomban. Így sikerült feltérképezni a középkori hajó alapfalait, szentélyét, illetve a déli fal magasan lévő, keskeny, osztósudár nélküli rézsűs román stílusú ablakait, melyet helyreállítva ma is megtekinthetünk. A korai Árpád-kori körtemplom maradványait, valamint a kőkeretezésű bejárati ajtót is ekkor tárták fel. A feltárások eredményeként így ma is látható az a XI. századi alap, melyre a XIII. század közepén gótikus templomot építettek. 1958 óta védett. Kertjében található Kusmiczki Sándor és Bak Géza fafaragók által készített kopjafa, mely az aradi vértanúknak állít emléket. A kopjafát 1999-ben állíttatta az egyházközség.

Kismarja református templom:

A szép és impozáns református templom fontos szerepet játszik Kismarja életében. Az 1805. szeptember 15-én felszentelt, középkori alapokon újjáépített és kibővített templomban található a történelmi jelentőségű Bocskai-harang és a Bocskai-kripta. Régészeti kutatások bizonyítják, hogy a jelenlegi református templom helyén már a XIII. században vallásos épület állt. A templom megmaradt alapjai gyönyörűen kirajzolódnak a most is álló templom falain belül. Az Árpád-kori templomot a XVI. század végén bővítették. A XVIII. században az épület földrengés következtében megrongálódott, és olyan károk érték, melyeket javítani nem lehetett, ezért új templomot építettek a településen. A földrengés nyomai jól láthatóak az ásatások során előkerült templomalapzaton. A templom történelmi jelentőségű. A toronyban található az 1616-ban Sárándi Miklós, Kismarja bírája által öntetett Bocskai-harang. A harangot Kismarja mezővárosi pecsétje díszíti. A pecsétet Bocskai István fejedelem adományozta a településnek 1606-ban. A harangot 1766-ban renoválták, de 400 éves múltja miatt kivételes, történelmi értékű.A templomot kívülről és belülről tatarozták, a tetőszerkezetet teljesen kicserélték, a régi bútorzatot pedig rekonstruálták a közelmúltban zajlott felújítási munkák során. A szájhagyományban elevenen élő, és az egyházi történelmi dokumentumokban többször említett Bocskai-kripta látogatható a templomban.