NULL
Svájcba látogatott Fekete Károly püspök és Gáborjáni Szabó Botond gyűjteményi igazgató
2018. február 14.

A 2018. február 5-7. között megtartott látogatás során ünnepélyesen kiállították Genfben, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában, azt a XVI. századi Bibliát, mely a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának tulajdona. A püspök Bernben megbeszélést folytatott Gottfried Locherrel, a Svájci Protestáns Egyházak Szövetsége elnökével is.

Genfben, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában, mindeddig nem volt jelen tárgyi emléke a magyar reformációnak. A Genfi Magyar Egyesület 2017-ben, a Reformáció 500. évfordulója alkalmából kezdeményezte, hogy a kiállítás anyaga bővüljön egy olyan tárggyal, mely egyszerre utal a XVI. századi reformáció magyarországi elterjedésére és a magyar-genfi kapcsolatokra is. Így esett a választás egy XVI. században nyomtatott Bibliára, mely a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtárának birtokában van.

A 2018. február 6-án, kedden, a genfi múzeumban megtartott ünnepségen került kihelyezésre az az Ószövetségi Szentírás-példány, mely Robert Estienne, a későbbi neves genfi könyvkiadó párizsi nyomdájában készült, s mely a genfi diák és debreceni prédikátor, Szikszai Hellopoeus Bálint tulajdonában volt.

altGáborjáni Szabó Botond (b2) és Gabriel de Montmollin (j2), Nagy István nagykövet (b1) jelenlétében elhelyezik a Bibliát a kiállításon, a Reformáció Nemzetközi Múzeumában Genfben, 2018. február 6-án.  
(fotó: Szűcs Gergely)

Az ünnepségen beszédet mondott Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, Gabriel de Montmollin, a Reformáció Nemzetközi Múzeuma igazgatója, Gáborjáni Szabó Botond, a Debreceni Református Kollégium gyűjteményi igazgatója és Kiss-Borlase Egon, a genfi magyar református gyülekezet gondnoka. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Horváth Zsuzsanna nagykövet, a Magyarország genfi állandó képviselője és Nagy István, Magyarország svájci nagykövete is.  A két igazgató ellátta kézjegyével a Biblia kölcsönadásáról szóló szerződést és fizikailag is elhelyezték az értékes kötetet a tárlóban. Az ünnepély után a genfi magyar református közösség elöljárósága díszvacsorát adott Fekete Károly püspök tiszteletére egy genfi, óvárosi étteremben.

 alt 
Fekete Károly püspök (b) Kálvin-emlékérmet nyújt át Gabriel de Montmollinnek (j) a Reformáció Nemzetközi Múzeuma igazgatójának Genfben, 2018. február 6-án.
(fotó: Szűcs Gergely)

Másnap Fekete Károly Svájc fővárosába, Bernbe látogatott, ahol munkaebéd keretében találkozott Gottfried Locher református lelkésszel, a Svájci Protestáns Egyházszövetség (SEK) tanácsa elnökével, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem díszdoktorával. A megbeszélésen jelen volt Serge Fornerod, a SEK külügyi és ökumenikus tanácsosa is. Az egyházi vezetők áttekintették a két egyházat érintő közös témákat, különös tekintettel a 2017. jubileumi év tapasztalataira. Megállapították, hogy a gyülekezetek megújulásának, revitalizációjanak kérdése mind a svájci, mind a magyarországi református egyházat kiemelten foglalkoztatja, így kilátásba helyezték az együttműködés elmélyítését ezen a területen is.

 alt
Gottfried Locher, a Svájci Protestáns Egyház elnöke (b) és Fekete Károly püspök (j) Bernben
2018. február 7-én.

A megbeszélés után Fekete Károly püspök és kísérete még rövid látogatást tett Bern központi református templomában a Münsterben, majd Zürichen keresztül hazautazott Debrecenbe. Debrecen és Genf egyházi kapcsolatai azonban továbbra is élénkek maradnak, hiszen 2018 második felében, a tervek szerint, sor kerülhet a genfi múzeum vezetőségének debreceni látogatására.   

Az útról Oláh Ilona készített összeállítást az Európa Rádióban:

Audió betöltése...
Szikszai Hellopoeus Bálint a XVI. század elején, ismeretlen időpontban született Szikszón. Ott végezte tanulmányait, majd wittenbergi egyetemjárása után, 1566-1567-ben a Genfi Akadémia hallgatója volt, Theodor Béza tanítványaként. Ott került birtokába az a héber nyelvű Ószövetségi Szentírás, mely 1539-1540-ben, Párizsban készült Robert Estienne hugenotta nyomdász műhelyében. Estienne később Genfbe menekült és Kálvin műveinek jeles kiadója lett. Szikszai Hellopoeus a Bibliát piros tintával írt, saját kezű, latin nyelvű széljegyzetekkel látta el. Hellopoeus Bálint 1573 és 1575 között Debrecen prédikátora volt. A most kiállított Ószövetség az egyetlen eredeti Estienne-Biblia a genfi múzeumban.