Isten éltesse Győri L. Jánost!
2018. április 16.

2018. április 13-án, péntek délután köszöntötték családtagjai, barátai és kollégái a hatvan esztendős Győri L. Jánost születésnapja alkalmából a Debreceni Református Kollégium Dísztermében.

Az ünnepség kezdetén Fekete Károly tiszántúli püspök üdvözölte a jelenlévőket, és felelevenítette Győri L. János életpályáját. Kiemelte, hogy az ünnepelt munkássága a korszerű magyar protestáns műveltség előmozdítója.

alt

alt

„Újra és újra átéljük Debrecenben azt a csodát, hogy azok közül, akiket a református kollégium kisugárzása, szellemisége megragad, azok közül egyeseket nem ereszt. Sőt, ha életüknek egy bizonyos pontján elkanyarodna az út, akkor is visszahív és szolgálatba állít. Ennek a kiválasztó, visszaváró hatás részese lett szeretett kollégánk is, a hatvan esztendős Győri L. János. Gimnáziumi tanárként, tudósként, kutatóintézet igazgatóként 35 esztendeje alakítója a kollégium, valamint a kárpát-medencei református iskolakultúrának is” – mondta Fekete Károly.

 alt 

A Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma nevében dr. Gaálné Becsy Adrienn igazgatóhelyettes beszélt. Személyes történetek és élmények által jelenítette meg Győri L. János alakját. „A jó tanár nemcsak pedagógus, hanem kertész, filozófus és egyben mesterember is. Aki nemcsak a tudását közvetíti, hanem nagyon sokszor ültet és gyomlál, aki példát mutat, jellemet formál, életet visz a könyvekbe és a könyvek által a tanításba, hidat épít az elvontság és a tapasztalás között. Egész életeddel tanítasz és nevelsz” – zárta szavait dr. Gaálné Becsy Adrienn.

 alt 

A tanítványok nevében dr. Fazakas Gergely Tamás, a Debreceni Egyetem adjunktusa szólt néhány szólt. „Közös ajándékot szeretnénk átadni neked. Az egyik ajándék az, hogy mi mind itt vagyunk, a másik ajándék pedig, hogy sokan gondoltak még rád, azok közül is, akik most nem tudnak itt lenni. Körülbelül 140 ember neve szerepel a gratulálók listáján, ami egy téged köszöntő kötet elején található. Az ünneplők közül harmincan írtunk neked tanulmányt vagy esszét ajándékképpen. A most itt ülők és a szerzők között is olyanokat láthatsz, akik egykori diákjaid, vagy éppen pályatársaid, mestereid. A legfiatalabb és legidősebb téged köszöntő életkora között több mint fél évszázad a különbség. (…) Győri L. János tudósi, tanári habitusát, tevékenységeit, eredményeit igyekeztünk összegyűjteni a kötetbe.”

 alt 

„Az elmúlt napokban többféleképpen elképzeltem, hogy hogyan élheti át az ember a hatvanadik születésnapját, de ezt nem tudtam magam elé képzelni” – köszöntötte meghatottan Győri L. János is a jelenlévőket.  

 alt 

Fotók: Barcza János

A teljes galéria IDE kattintva érhető el.

Kovács Gergely, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának oktatója a Református Tiszántúl 2018/1-es lapszámában köszöntötte Győri L. Jánost.

Győri János 60 – A hatvanéves dr. Győri L. János köszöntése

A Debreceni Kollégium meghatározó tanáregyéniségeinek – főiskolai professzorainak és tudós gimnáziumi tanárainak – hatása kisugárzott az egész református iskolarendszerre. Ma már a ’professzor’ jelentése a tudós egyetemi tanárokra szűkült le, tudjuk azonban, hogy korábban ’középiskolai tanár’ jelentésben is használták. A szó a latin profiteor – kimond, kinyilvánít, pro- (elő) + fateor (vall) – igéből származik, így nyugodtan használhatjuk a megtisztelő professzor megnevezést dr. Győri L. Jánosra is.

Ilyen professzor az lesz, aki a gimnáziumi környezetben is egyetemi igénnyel oktat, aki tanítványait annak az évszázados hagyományokat és a jelenkor valóságát is felölelő sokrétű műveltségnek a megértésére sarkallja, amelyet Győri János – tanórán, konferencián, előadáson vagy beszélgetés közben – közvetít. Kijelentései sosem ex cathedra megnyilvánulások, hanem megengedik a dilemmát, igénylik a vitát, és mindig ugyanúgy gondolkodásra késztetnek. Ez a módszer szerénységre is inti a saját magát olykor túl nagyra tartó tanítványt.

Példamutató az az elszántság, amellyel pályakezdése óta szívén viseli a gimnáziumi önképzőkört, ösztönzi az élő folyóiratok és színjátszó körök létrejöttét. Ugyanakkor az irodalomelméleti tankönyvek és a különböző szintű kollégiumtörténetek megírása, a régi magyar irodalom és a protestáns műveltség emlékeinek kutatása mellett jutott ideje és energiája arra, hogy folyamatosam fejlessze módszereit, és folyamatosan alkalmazkodjon a változó környezet és a változó diákság igényeihez, sőt – bátyja leányával közösen, aki a tanítványa volt – sikeres történelmi drámát írjon. Alakja felismerhetően feltűnik a ’Kollégium blues’ című regényben. Az új pedagógus-életpálya modell legfelső kategóriáját, a kutatótanárt nemhogy rászabták, hanem mintha róla mintázták volna. Ha mindez még nem lenne elegendő személyisége és tevékenysége méltatására, elég mai diákjai lelkes arcára pillantani az óráján, vagy gondolatban végigsorolni, hány egykori tanítványa követte a pályán, s tekinti mesterének.

Győri János ugyan nem teremtett a szó akadémikus értelmében iskolát, tanítványai mégis az ő kritikus pillantásával veszik szemügyre a valóságot, és gyakran a tőle tanult szavakkal értékelik azt. Címeket nem gyűjtött, s a meglévőkkel nem kérkedik, tudása, felkészültsége, igényes és közérthető stílusa, publikációi minden pozícióra alkalmassá teszik, s mi örülünk és köszönjük, hogy hajdani gimnáziumát választotta. Bár valószínűleg ő nem így fogalmazna, diákjai és munkatársai számára misszió az, amit a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végez. Küldetésének lényege, hogy folyamatosan tudatosítja bennünk a református keresztyén és a kollégiumi hagyományok fontosságát, a magyar nyelv és az irodalom tantárgyi követelményeken messze túlmutató, egész emberre ható jelentőségét. Mindezeken keresztül példát mutat abban is, hogy számára az iskolai munka több a folyton változó szabályrendszerhez való kényszerű igazodásnál, a tanulók értékelésénél és fegyelmezésénél. Ő az, aki mindig történeti távlatba helyez minden problémát, és – fanyar mosollyal vagy mély felháborodással – rámutat, hogy „nincs új a nap alatt”: elődeink szintén hasonló gondokkal szembesültek, s megoldást néha ők sem találtak, vannak olyan ügyek, melyek nem a mi kezünkben vannak.

Isten éltesse Győri Jánost!

Élete
Győri L. János (Sajószentpéter, 1958.) magyar-német szakos tanár, irodalomtörténész, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona tanára. A Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója.
1976-ban érettségizett a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. 1982/83-ban egy szemesztert töltött a greifswaldi egyetemen. 1983-ban magyar–német szakos középiskolai tanári diplomát szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Volt középiskolájában helyezkedett el, és azóta is ott tanít. Több alkalommal volt vendégtanár a Kollégium Gimnáziumának testvériskolájában, a hildeni Bonhoeffer Gymnasiumban. 1987-1989 között tanársegéd volt a Kossuth Lajos Tudományegyetem Régi Magyar Irodalmi Tanszékén, majd 1993-ig külsős óraadó ugyanott. 1991 és 2011 között házigazdája volt a Kollégiumi Esték c. előadássorozatnak. 2005-től a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet igazgatója. 2006-tól 2010-ig betöltötte az Országos Református Tanáregyesület elnöki tisztét. A Református Tiszántúl és a Studia Theologica Debreceniensis szerkesztőbizottsági tagja. A Kollégium 475. éves jubileumára megjelent kötetek sorozatszerkesztője volt. 2017-ben Győri L. János és Győri Katalin Menekülők című drámája nyerte el a Csokonai Színház, a Tiszántúli Református Egyházkerület és Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata „Akikre nem volt méltó e világ” című közös jeligés drámapályázatának fődíját. A Debreceni Református Kollégium Baráti Körének elnöke.