Győri János 60 – A hatvanéves dr. Győri L. János köszöntése
2018. április 13.

A Debreceni Kollégium meghatározó tanáregyéniségeinek – főiskolai professzorainak és tudós gimnáziumi tanárainak – hatása kisugárzott az egész református iskolarendszerre. Ma már a ’professzor’ jelentése a tudós egyetemi tanárokra szűkült le, tudjuk azonban, hogy korábban ’középiskolai tanár’ jelentésben is használták. A szó a latin profiteor – kimond, kinyilvánít, pro- (elő) + fateor (vall) – igéből származik, így nyugodtan használhatjuk a megtisztelő professzor megnevezést dr. Győri L. Jánosra is.

Ilyen professzor az lesz, aki a gimnáziumi környezetben is egyetemi igénnyel oktat, aki tanítványait annak az évszázados hagyományokat és a jelenkor valóságát is felölelő sokrétű műveltségnek a megértésére sarkallja, amelyet Győri János – tanórán, konferencián, előadáson vagy beszélgetés közben – közvetít. Kijelentései sosem ex cathedra megnyilvánulások, hanem megengedik a dilemmát, igénylik a vitát, és mindig ugyanúgy gondolkodásra késztetnek. Ez a módszer szerénységre is inti a saját magát olykor túl nagyra tartó tanítványt.

alt

Példamutató az az elszántság, amellyel pályakezdése óta szívén viseli a gimnáziumi önképzőkört, ösztönzi az élő folyóiratok és színjátszó körök létrejöttét. Ugyanakkor az irodalomelméleti tankönyvek és a különböző szintű kollégiumtörténetek megírása, a régi magyar irodalom és a protestáns műveltség emlékeinek kutatása mellett jutott ideje és energiája arra, hogy folyamatosam fejlessze módszereit, és folyamatosan alkalmazkodjon a változó környezet és a változó diákság igényeihez, sőt – bátyja leányával közösen, aki a tanítványa volt – sikeres történelmi drámát írjon. Alakja felismerhetően feltűnik a ’Kollégium blues’ című regényben. Az új pedagógus-életpálya modell legfelső kategóriáját, a kutatótanárt nemhogy rászabták, hanem mintha róla mintázták volna. Ha mindez még nem lenne elegendő személyisége és tevékenysége méltatására, elég mai diákjai lelkes arcára pillantani az óráján, vagy gondolatban végigsorolni, hány egykori tanítványa követte a pályán, s tekinti mesterének.

Győri János ugyan nem teremtett a szó akadémikus értelmében iskolát, tanítványai mégis az ő kritikus pillantásával veszik szemügyre a valóságot, és gyakran a tőle tanult szavakkal értékelik azt. Címeket nem gyűjtött, s a meglévőkkel nem kérkedik, tudása, felkészültsége, igényes és közérthető stílusa, publikációi minden pozícióra alkalmassá teszik, s mi örülünk és köszönjük, hogy hajdani gimnáziumát választotta. Bár valószínűleg ő nem így fogalmazna, diákjai és munkatársai számára misszió az, amit a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában végez. Küldetésének lényege, hogy folyamatosan tudatosítja bennünk a református keresztyén és a kollégiumi hagyományok fontosságát, a magyar nyelv és az irodalom tantárgyi követelményeken messze túlmutató, egész emberre ható jelentőségét. Mindezeken keresztül példát mutat abban is, hogy számára az iskolai munka több a folyton változó szabályrendszerhez való kényszerű igazodásnál, a tanulók értékelésénél és fegyelmezésénél. Ő az, aki mindig történeti távlatba helyez minden problémát, és – fanyar mosollyal vagy mély felháborodással – rámutat, hogy „nincs új a nap alatt”: elődeink szintén hasonló gondokkal szembesültek, s megoldást néha ők sem találtak, vannak olyan ügyek, melyek nem a mi kezünkben vannak.

Isten éltesse Győri Jánost!

Kovács Gergely
Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma