A gyülekezetek és intézmények vezetése
2012. november 14.

A gyülekezetek és egyházi intézmények vezetéséről szólt Debrecenben a Lelkésztovábbképző Intézet három napos kurzusa, november 12-14. között. A vezető előadó Alfred Jäger svájci nyugalmazott egyetemi tanár volt, aki a debreceni református egyetem díszdoktora. A továbbképzésre több mint harmincan jelentkeztek, érkeztek Erdélyből, Tiszáninnenről, Tiszántúlról és Dunamellékről is. Nemcsak reformátusok és lelkipásztorok vettek részt a találkozón, az evangélikusok is érdeklődtek valamint a nem lelkészi végzettségűek is.

A lelkésztovábbképző vezetője, Fazakas Sándor nyitó előadásában arról beszélt, hogy a gyülekezetek és egyházi intézmények vezetése a változó társadalmi és gazdasági környezetben újabb és újabb problémák elé állítja a lelkipásztort, az intézményvezetőt. Hogyan lehet a vezetői kompetenciákat valamint az intézmények szervezeti struktúráját és kultúráját úgy fejleszteni, hogy közben nem adjuk fel sajátos egyházi jellegünket és a teológiai alapokat, de figyelembe vesszük a társadalmi-gazdasági adottságokat? – tette fel a kérdést. A professzor hozzátette: egyébként az egyházi diakónia strukturális megújulására történelmileg mindig a krízisek idején került sor, például az ősegyházban, a reformátori korba vagy akár a 19. és 20. században.

alt

A svájci származású, de a német diakónia megújítása terén híressé vált, teológus, Alfred Jäger szerint ezeket a problémákat úgy kell kezelni, mint amelyek egyrészt „tipikusan menedzselési jellegűek, és ezért azokat a korszerű menedzselési gyakorlat eszközeivel kell megoldani”, másrészt teológiai tartalommal kell megtölteni. Ez érvényes, nemcsak a szeretetintézményekre, hanem az egyházi szolgálat valamennyi területére. Nemcsak vitát váltott ki ez a megállapítás, de elismerést is: „végre akad egy teológus, aki kimondja, amit már régóta tudunk, de hiába akarunk megvalósítani!” A Jäger által javasolt koncepcióváltás lényege a teológiai, gazdaságetika, közgazdasági és vezetéselméleti ismeretek oly módon való egymásra vonatkoztatása, amelynek eredményeként a diakóniai intézményekben és egyházi testületekben egyaránt elérhető lesz a professzionális és kompetens irányítás, szűkös anyagi keretek között, vagy gazdasági recesszió idején is. Ez nem jelenti a teológiai szempontok feladását modern menedzsment eszköztárának javára – de jelenti azt, hogy a keresztyén teológia partner tudományokat keres és fogad el annak érdekében, hogy a különböző egyházi intézmények irányítása ne csak rutinfeladatok ellátását jelentse, hanem hosszú távon is képes legyen kidolgozni az egyházi szolgálat céljait, vezérkoncepcióját, feltételeit – fogalmazott.

alt

A továbbképzőn előadást tartott a szeretetszolgálati iroda vezetője. Czibere Károly azt hangsúlyozta, hogy az egyházi szolgálatoknak és bővülésüknek akkor van jövőjük, ha valóban Krisztus ábrázolják. A szakember szerint nem paragrafusorientáltnak, hanem szükségorientáltnak kell lenniük az intézményeknek valamint szakmailag felkészült munkatársakat kell alkalmazniuk.

A tanfolyam résztvevői a Vértesi Református Szeretetotthonban is látogatást tettek, ahol a terepszemle során, Rozsnyai István lelkész beszámolója alapján arról tájékozódtak, hogy miként lehet sikeresen integrálni az egyházi szociális szolgálatot, a gyülekezet- és ifjúsági munkát és a kulturális/néprajzi missziót.